Miközben a Déli-sarkon hétfőn -34 fok volt, Montana államban -53, Észak-Dakota és Wisconsin egyes területein -51 fokot mértek. A Nagy-tavak vidékén a lehűlés megközelítette a mínusz 25-30 fokot, erős lehűlést jelentettek Kanada középső és keleti tartományaiból is. New Yorkban -22 fokot vártak keddre.

Az időjósok szerint a sarkvidéki légörvény hatását 187 millió ember szenvedheti meg Észak-Amerikában. Montana, Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa, Wisconsin, Michigan és Nebraska államban 11-22 fokkal mérnek kevesebbet az ilyenkor megszokott hőmérsékletnél.

Napi hidegrekordok dőltek meg Texas és Oklahoma egyes területein, valamint Chicagóban is, ahol az állatkertben a jegesmedvéket és a pingvineket sem engedték ki a levegőre az ápolók. A fogságban élő állatok ugyanis nem növesztettek elég vastag zsírréteget a dermesztő fagy túléléséhez.

A rendkívüli hideg a hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos fagyásokat okozhat, és néhány percen belül akár a szervezet kihűlését is előidézheti. A legsúlyosabban fenyegetett térségek lakosságát figyelmeztették a rendkívüli veszélyre. Minneapolisban és Észak-Dakota egyes területein rendkívüli vészhelyzetet hirdettek ki. Indianapolisban vörös figyelmeztetést adtak ki, amire 1978 óta nem volt példa.

A fagyok miatt akadozik a gabona- és az élőállat-szállítás, több államban veszélybe került az őszi vetés is. Az ohiói Clevelandben nappal mínusz 14 fokot mértek, éjszakára a hideg elérte a mínusz 22 fokot. A városban megteltek a hajléktalanszállások, ezért tartalék épületeket kellett megnyitni a rászorulóknak. Hasonló állapotokat jelentettek más nagyvárosokból is.

Helyi idő szerint szerint estig az Egyesült Államokban országszerte 18 000 repülőjáratot töröltek, nagy részüket Chicagóban. További 6500 járat késett.

A hét közepétől a nagy hideg enyhülni látszik, nyugat, délnyugat felől ugyanis több fokkal melegebb légtömegek áramlanak majd az Egyesült Államok középső és keleti vidékei fölé, január végére azonban újabb hideghullámot várnak.