Nem találták elég részletesnek a képviselők azt a Gazdasági Minisztérium által készített összesítést, amely a fizető-vendéglátással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazta, ezért új anyagot kértek és jövőre újra tárgyalják a témát.
Az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának legutóbbi ülésén ugyanakkor több olyan kérdés is felvetődött, ami a hazai fizetővendéglátás helyzetét, jogszabályi mozgásterének megváltoztatását célozta.
A GM összeállítása a jelenleg érvényes jogszabályokat gyűjtötte csokorba azzal a megjegyzéssel, hogy a terület szabályozottsága megfelelő. Egyedül a Balaton térségéből érkezett kérelemmel, a 110/1997. (VI.25.) kormányrendelet pontosításával értenek egyet, nevezetesen az idényjellegre való tekintettel az évi és szobánkénti 24 ezer forintos átalányadót csökkentenék a felére – ám szakmai indokok alapján ilyen kezdeményezést a Pénzügyminisztérium felé a GM nem továbbíthat.
A felsorolt négy indok: az adózás ilyetén megváltoztatása nem adekvát az adópolitikai irányelvekkel, az idényjelleg nem csupán a Balatonra, de az egész országra érvényes, az átalányadó összege az elérhető árbevételhez képest méltányos, valamint, akinek a tételes átalányadózás nem felel meg, választhatja az összevont adózást.
A korábban kereskedelmi szálláshelyi statisztikai kategóriában szereplő fizetővendéglátás 1998. óta a falusi turizmus szálláshelyeivel azonos módon már nem minősül kereskedelmi szálláshelynek.
Legálisan 34 ezer fizető-vendéglátó van bejelentve 200 ezer férőhellyel, azaz átlagosan hat ággyal (1. táblázat). A kihasználtság igen alacsony, mintegy 15 százalék, ami lehet a valóság tükröződése, de az is, hogy nem vallanak be minden vendéget az érintettek (2. és 3. táblázat).
Dr. Bóka István fideszes képviselő, aki balatoni lévén különösen szívén viseli a fizető-vendéglátást, kifejtette, hogy nem csupán a rendeletek milyensége kapcsolódik ehhez a témakörhöz, hanem a jogszabályok és a valóság közti összefüggések elemzése.
Egyrészt régiós megosztást is mutató anyagot, másrészt az összefüggések feltárásán és azok elemzésén alapuló javaslatokat vár el a Gazdasági Minisztérium munkatársaitól. A cél a fizető-vendéglátás teljes feltérképezését megalapozó adatszolgáltatási kötelezettség elérése és az így kapott adatok alapján a szféra gazdasági szerepének meghatározása lenne.
A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság már készített egy anyagot, amely rendszeres ellenőrzéseiken és az egyébként az érintettektől kapott adatokon alapult. Eszerint a bevallott 9 ezer férőhely és 246 ezer vendégéjszaka ellenében 300 ezer férőhelyre és 9 millió vendégéjszakára becsülik a valós adatokat, tehát a regisztrált számok a valóság néhány százalékát tükrözik csupán.
Többek között az átalányadó mérséklésével és az önkormányzatok ösztönző intézkedéseivel szeretnék elérni, hogy a fizetővendéglátás nyomon követhető legyen és az adóbevételek is ennek megfelelően alakuljanak.
A hozzászólók a fizetővendéglátóhelyek állapotának javítását is felvetették, hiszen a tapasztalatlan külföldinek közvetítő útján ajánlott szálláshelyek nemegyszer hagynak kívánnivalót maguk után. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nem csupán a magyar szálláshely-tulajdonosok, hanem a Magyarországon ingatlannal rendelkező külföldiek háza táján is érdemes körülnézni.
Az idegenforgalmi bizottság várhatóan jövő februárban tűzi ismét napirendre a témát.
***
Az ülést követően megkérdezük dr. Hansághy Pétert, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőjét, hogyan látja a fizető-vendéglátás helyzetét. Szerinte az önkormányzatokkal közösen vezethetnek eredményre azok az erőfeszítések, amelyek a fizető-vendéglátás kifehérítését célozzák. A helyhatóságok ösztönző erőkkel, illetve ellenőrzések révén gyakorolhatnak megfelelő hatást az üzletágban tevékenykedőkre. Az adózási jogszabályok a főosztályvezető szerint megfelelnek a kormány adópolitikájának, hiszen mind a mértéket, mind a fizetés módját tekintve most is tartalmaznak enyhítéseket, választási lehetőségeket.
