A Népszabadság tájékoztatása szerint a két ország postái által kibocsátott kétcímletű bélyegsorozat Magyarországon szerdán jelenik meg, a magyar kiadással azonos tervek alapján készülő iráni bélyegek megjelenése 2010. december 31-ére várható.
A 80 forintos címleten Yazdi Termeh motívumok, a 240 forintoson pedig jász hímzésmotívumok láthatók. Az alnyomatot mindkét bélyegkép esetében az adott ország nemzeti lobogójának színei alkotják, a feliratok pedig magyar és perzsa nyelven is megtalálhatók rajtuk. A sorozathoz tartozó alkalmi borítékot jász hímzés (tulipános rozmaring saskörmökkel) díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a bélyegsor magyar és iráni motívumainak grafikai ötvözete stilizáltan jelenik meg.
A bélyeg tervezési munkálataiban a Jászság kulturális életében meghatározó szerepet betöltő Jász Múzeum volt a Magyar Posta Zrt. segítségére.
Az iráni jászok
Történelmi források szerint az alán eredetű jászok a 13. század elején, 1239-ben a tatárok elől menekülve a török származású kunok kísérő népeként érkeztek a Magyar Királyság területére. A betelepülő jászok központi lakhelye kezdettől fogva a mai Jászság lehetett, de kisebb-nagyobb csoportjaik szétszóródtak a korabeli Magyarország több területén, pl. Jászfalu (Komárom megyei), Udal (Bars megye). A jászok nyelvemlékeik alapján az indoeurópai népek indoiráni törzsébe, azon belül a sztyeppi irániak közé tartoznak. Eredeti ász/i nevük szláv vagy csuvasos török közvetítéssel bővült a szókezdő j hanggal. A jászok tehát nyelvrokonságban állnak a mai iráni néppel.
Számos magyar kutató révén - Körösi Csoma Sándor Vámbéry Ármin Stein Aurél - szintén épültek ki kulturális kapcsolatok a két ország között. (Nol.hu)
