A homlokzatot és a tetőszerkezetet az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően már helyreállították, korabeli fotók és tervrajzok alapján. A második, még előttünk álló ütemben az épület déli szárnyában, ahol nemrég még ásványvizes palackok sorakoztak, élmény-komplexum fogad majd bennünket. Így, immáron a teljes épület, hírnevéhez és múltjához méltó szépségével díszíti majd a Duna-part világörökség részének nyilvánított szakaszát.
| A Zöldoszlopos |
| A fürdő török neve egykor a Zöldoszlopos fürdő volt, melyet azért kapott, mert fürdő medencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül állítólag az egyik zöld színű volt. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudna-ból ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint ásványvízfürdő, így a fürdő neve magyar nyelven a Rudas fürdő lett. Az 1550-es években emelt művészi kivitelezésű és díszítésű építményt vallási okokból a források fölé építették. A török uralom idején épült ki a mai fürdő központi része, az ún. törökfürdő. Az uszoda rész, a gyógyuszoda és szauna, 1896-ban épült, megnyitásakor Budapest második fedett uszodája volt. |
Ódon és modern
Az elmúlt időszak legfontosabb fürdőberuházása Budapesten a Rudas és a Lukács felújítása volt. A két fürdő renoválása párhuzamosan zajlott, a múlt év végére pedig a munkálatok mindkét intézménynél – határidőre – befejeződtek. A Lukács esetében ez volt az utolsó ütem, a Rudasra azonban további változások várnak. A Rudasban elsősorban a tető és a homlokzat újult meg, az uszoda és a törökfürdő közt pedig átjárhatóvá tették a teret. Mindemellett gépészeti átalakításokat is alkalmaztak. Az előcsarnokot ma már termálvízzel fűtik a korábbi távfűtés helyett. Az épületet akadálymentessé tették, korszerűsítették a szellőztetési és a világítástechnikai rendszereket, az ablakokba pedig a legmodernebb hőálló üveget szerelték be. Elegánssá és kényelmessé vált az előcsarnok, amely immáron visszatükrözi az ódon fürdő és az uszoda patináját. Az új büfét mind a fürdőben tartózkodó, mind pedig a fürdő területén kívül várakozó vendégek használhatják, és egy belépőjeggyel használható a gőzfürdő és az uszoda közötti rész is.
| Jó tudni … |
|
A fürdő több, mint 440 éve működik. A tulajdonos a magyar állam, több, mint 300 éve. |
Nem üdítő, hanem felüdítő
A Rudas főépületétől délre található a volt palackozó épület, amelyben tíz-tizenkét éve nem folyik már munka. A területet a Magyar Államtól vagyonkezelésbe kapta a gyógyfürdő. A tervek már szinte készen vannak, és a cél az, hogy a projektet kiemelt kormányzati beruházásnak minősítse a kabinet, a megvalósításra pedig nagyobb összegű támogatást adjon.
A beruházás során a palackozó épületét pedig teljesen átépítenék. Az új terület földszintjére három melegvizes medence kerülne – kilátással a Dunára –, a felső szinten egy elegáns étterem kialakítását tervezik, a napozóteraszon pedig egy kisebb medence kapna helyet. Az egymilliárdos beruházás része lesz a szauna-világ kialakítása és a nappali kórház átalakítása is. A mintegy 500 négyzetméteres terület bérleti jogáról tavaly márciusban lemondott a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt., az élményfürdő-tervek már rendelkezésre állnak, és folyamatban van az elvi építési engedélyezés.
| Harmatvíz |
| A legismertebb források, mint a margitszigeti is, feltárását József főherceg kezdeményezte és a fúrásokat 1866-ban kezdték el. Az államosítás után a szigeti palackozóüzemet összevonták a jéggyárral, az immár Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett 1968-tól Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott. Az 1992-ben alakult részvénytársaságban 79 százalékos részesedést szerzett az üdítőitalát addig is ott palackoztató amerikai PepsiCo, amely 100 százalékos tulajdonosa volt a Pepsi Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt.-nek. A szigeti üzemben palackozták a Kristályvizet, a Rudas fürdő mellett pedig az 1999-ig Harmatvíznek, majd Gellérthegyi Kristályvíznek nevezett ásványvizet. A Juventus kútból nyert víz először Harmatvíz névvel került forgalmazásra, azonban az elnevezésben változás következett be. Az OGYFI 2001-ben engedélyezte a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. számára, hogy a társaság tulajdonában és üzemeltetésében lévő "Juventus B-5 OKK" számú kút vizének belső (palackozási célú) felhasználásánál az addig használt elnevezés helyett a Gellérthegyi Kristályvíz megnevezést használja. |
