2012 első öt-nyolc hónapjában a legtöbb európai desztináció a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának növekedését tapasztalta. Különösen a balti országokban, illetve Közép- és Kelet-Európában javultak a mutatók, de a nagy nyugat-európai desztinációk, így Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Spanyolország is növekedésről számolt be a vizsgált időszakban. Az adatok azt mutatják, hogy az Európán belüli utazások szerepe és a legfontosabb tengerentúli piacokról történő beutazások száma egyaránt növekedett.
A szállodák eredményei azonban már vegyesebb képet mutatnak: az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2012. január–augusztusban a vizsgált 25 ország közül 13-ban csökkenést jeleztek a szállodai foglaltsági mutatók. A világ többi régiójával összevetve Európában nagyon kedvezően alakult az ADR értéke (+5,5%), így a foglaltság 0,2%-os csökkenése ellenére is a középmezőnyben szerepel az európai RevPAR értéke (+5,3%).
Az alacsony európai foglaltsági adat már tartalmazza a főszezon adatait is, aminek következtében az év egészét tekintve is csökkenésre lehet számítani. Az ADR mutató változásának értelmezése során figyelembe kell venni, hogy a legtöbb desztináció esetében a növekedés ellenére sem érték el az árak a korábbi árszintet, mivel a fogyasztók a kedvezőbb árú szolgáltatásokat keresik, így az infláció következtében folyamatosan csökken a szolgáltatók haszna. Közép- és Kelet-Európa átlagát tekintve a szállodai foglaltsági és ADR adatok kedvezően alakultak, ennek eredményeként a RevPAR 9,3%-kal nőtt január–augusztus között.1
Az európai légi forgalmi adatok dinamikusan – mégis lassuló ütemben – nőttek az év első nyolc hónapjában, elsősorban az Európán belüli és a belföldi forgalom erőteljes bővülésének köszönhetően. Az európai légi társaságok egy utaskilométerre jutó bevétele (RPK) 6,2%-kal nőtt 2012. január–augusztusban, az átlagosnál alacsonyabb (+4,3%) volt a tengerentúli légi forgalom RPK mutatójának növekedési üteme. A kapacitásbővülés ellenére is javult a kapacitások kihasználtsága, a load factor is, ám csak marginális mértékben. Összességében az adatok stabil, a recessziót megelőző évekhez hasonló keresletet jeleznek.2
A legtöbb európai desztinációban az első nyolc hónap eredményei állnak rendelkezésre, ezek szerint Európa legfontosabb régión belüli küldıpiacain változó mértékben, de jellemzően lassuló ütemben bővül a nemzetközi utazások iránti kereslet. A német forgalom bővült a legtöbb európai desztinációban, elsősorban a közép- és kelet-európai országokban. Figyelmeztető, hogy a drágább nyugat-európai desztinációk mellett néhány kedvezőbb árú és/vagy közeli desztináció is a német forgalom csökkenését regisztrálta, ami a gazdasági bizonytalanság miatti óvatosság erősödését jelezheti. Hollandia esetében hasonló jelenség volt megfigyelhető a rendelkezésre álló adatok alapján. A francia és olasz vendégforgalom alakulása jóval vegyesebb képet mutat az előzetes adatok alapján. A brit vendégforgalom csökkenését jelezte a desztinációk harmada, növekedést elsősorban a közép- és kelet-európai országok jeleztek. Oroszország továbbra is a legjobb mutatókkal rendelkező küldőország, az adatokat szolgáltató 22 európai desztinációból 18 az orosz vendégforgalom legalább 10%-os növekedését tapasztalta, és a vendégéjszakák száma is 10%-ot meghaladó mértékben nőtt a legtöbb desztináció esetében.
A legnagyobb tengerentúli küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból érkező vendégforgalom az országok többségében nőtt, jellemzően közép- és kelet-európai országok regisztrálták a legmagasabb növekedési ütemeket. Mivel az Egyesült Királyság az amerikai turisták legfontosabb úti célja, a kereslet enyhe növekedése bíztató jel. A japán kereslet – az országot ért súlyos katasztrófák után – tovább erősödik a vizsgált desztinációk zömében.
Az Európa részesedését harmadik alkalommal bemutató (frissített adatokon alapuló) számítások szerint 2011-ben a saját régiójukon kívülre utazó Amerikai Egyesült Államokbeli turisták 42,8%-a választotta Európát (21,1 millió fő), és e turisták többsége (38,1%-a) Nyugat-Európába3 utazott. A Tourism Economics előrejelzése szerint 2016-ra nő a közép- és kelet-európai piacok részesedése az USA kiutazásainak számából. A régión kívülre utazó kanadai turisták aránya 33,8% volt, ebből Európa 39,2%-kal részesedett (4,3 millió fő). Az USA-hoz hasonlóan a kanadai turisták zöme is Nyugat-Európát választotta. Mexikóban jóval alacsonyabb a régión kívüli utazások aránya, mindössze 11,2%, akiknek 51,4%-a érkezett Európába (0,9 millió fő). Argentínában kissé magasabb a régión kívüli utazások aránya, ezek 26,9%-ot tettek ki, ezen belül az európai utazások 37,9%-ot (0,6 millió fı). Brazíliát a régión kívüli utazások viszonylag magas, 66,2%-os aránya jellemzi. Európa részesedése ebből 50,9% (2,5 millió fő). Az indiai turisták túlnyomó többsége (95,9%-a) Dél-Ázsián kívüli úti célt választ, közülük 15,2% (1,5 millió fő) európai desztinációt. A kínai utazók 34,5%-a hagyta el Északkelet-Ázsiát, ebből 35,6% (4,9 millió fő) utazott Európába. Japánban ennél magasabb, 60,0%-os volt a régión túlra utazók részesedése, akik között 32,1%-ot (3,9 millió fő) tettek ki az Európába utazók. Az Egyesült Arab Emírségekben még nem jelentısek a régión kívüli utazások, 28,0%-ot tesznek ki. Ezen utazók több mint fele, 61,0%-a (0,7 millió fő) azonban Európába érkezik. Végezetül Oroszország adatai: a turisták 79,3%-a (21,2 millió fı) utazott Európán belül, többségük (56,6%) a közép- és keleteurópai desztinációkat választotta.
A kiutazások számának változása* | ||
2012 | 2013 | |
Amerika | +4,6% | +3,8% |
Európa | +1,9% | +0,6% |
EU | +1,8% | -0,6% |
Közép- és Kelet-Európa | +4,5% | +3,4% |
Közép-Európa és Baltikum | +5,4% | +1,8% |
Ázsia és a Csendes-óceáni térség | +6,8% | +6,0% |
Afrika | +5,2% | +5,4% |
Közel-Kelet | -0,6% | +4,7% |
Világ | +3,6% | +3,1 |
* A desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. |
A Tourism Economics előrejelzése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben 2,4%-kal növekszik majd, 2013-ban pedig stagnálni fog. Különösen az észak- és dél-európai desztinációk számíthatnak gyengébb eredményekre, míg Nyugat-Európában mérsékelt (ám az átlagot meghaladó) növekedést várnak. Közép- és Kelet-Európában 2012-re 4,0%-os, 2013-ra 2,3%-os növekedést valószínűsítenek. A legközvetlenebb versenytársakat jelentő közép-európai és balti országok csoportjában (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) 2012-re 4,7%-os, 2013-ra pedig 1,0%-os növekedést vár a kutatóintézet, javítva előző negyedéves előrejelzésén.
Az ETC által felkért szakértők szerint 2012-ben vegyes eredményeket ér el Európa turizmusa. A nemzetközi gazdaság alakulásával kapcsolatos bizonytalanság és a kormányzati megszorító intézkedések következtében a kereslet lassuló ütemben bővült az első nyolc-kilenc hónap során, így a bővülő belföldi és kontinensen belüli utazásoknak köszönhetően javuló vendégforgalmi adatokra, ám a szállodák foglaltságát tekintve csökkenésre számítanak.
1. A kiadvány adatgyűjtésének lezárása után publikálták az STR 2012. január–szeptemberi adatait. Az európai szállodák foglaltsága 66,9%-os volt az év első kilenc hónapjában, a 27 vizsgált városból 12 jelzett pozitív elmozdulást az előző év azonos időszakához képest. Euróban mérve a napi átlagár (ADR) tekintetében 5,3%-os, a RevPAR tekintetében 5,1%-os növekedést regisztráltak a szállodák. Közép- és Kelet-Európa átlagát tekintve a szállodai teljesítmények kedvezően alakultak, a foglaltság 2,7%-kal, az euróban számított RevPAR 9,0%-kal nőtt.
2. A kiadvány megjelenése után tették közzé az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) adatait: a kombinált utasszám 3,1%-kal (több mint hatmillióval) nőtt, az RPK 4,8%-kal nőtt az év első kilenc hónapjában. Vagyis ezek az adatok is megerősítik, hogy bár a kapacitások kihasználása javult, a légi közlekedést tekintetve a növekedés lassuló ütemű lett az év második felében.
3. Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Svédország.
Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc.
Dél-Európa/Mediterrán térség: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia,
Málta, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország.
Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna.