A nemrég elhunyt geológus Sablyár Péter javaslatára Jósvafőn született a gondolat, hogy hozzanak létre olyan szövetséget, amely felkarolja a hazai tájház mozgalom ügyeit. Ehhez jelentős szakmai segítséget kaptak a Szentendrei Szabadtéri Múzeumtól. Az ügyvezető elnök azt is elmondta, hogy a tagok között, - amelyek önkormányzatok, alapítványok, egyházak, illetve magán személyek -, több határon túli is található. Ezek Szlovákiában, Romániában, Szerbiában működő tájházak tulajdonosai.

Itthon a településeken levő nemzetiségi önkormányzatok közül különösen a németek és a szlovákok igen jól berendezett tájházakkal és programokkal várják a vendégeket. Ezeknek pozitív hatásuk volt a többiekre is.

Az elmúlt tíz esztendőben összefogással sok tájház újult meg az országban, melyhez a szövetség is hozzájárult. A házak nem csupán néprajzi értékek, hanem a településeken a turizmus, a vendéglátás és a múzeumpedagógia alapjait is jelentik. Ennek köszönhetően az utóbbi tíz év alatt a hazai tájházakban több százezer érdeklődő fordult meg.

A bemutató jellegük mellett az elmúlt években a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szerepük is növekedett. Ma már nem csupán ismeretterjesztésre törekszenek, hanem egyre több helyen látványos programokat szerveznek, valamint a helyben készített kézműves termékeket is folyamatosan népszerűsítik.

Ennek a munkának köszönhető, hogy Noszvajon a megújult Gazdaházban például rendszeresen szilvalekvár főző bemutatót rendeznek. Fertőhomokon pedig már hagyományosan megtartják a diófesztivált, ahol - többek között - pálinkát, likőröket, zöld dió befőttet készítenek. Nagykörün - amelyet az ország cseresznyés kertjének emlegetnek - évről évre cseresznye fesztiválra invitálják az érdeklődőket.

A szövetség arra törekszik, hogy a következő években ne csupán a kiemelt rendezvényeken, hanem folyamatosan is bemutassák és kínálják a turistáknak a kézműves tárgyakat és azok készítését is népszerűsítsék. Például a Baranya megyei Magyarlukafán a fazekas termékeket, vagy a Beregben a keresztszemes hímzést, amelyet Tákosi Tájházban láthatnak. Az elmúlt tíz évben a szövetségnek sikerült megnyernie a szakminisztérium illetékeseit ahhoz, hogy olyan pályázatokat írtak ki, amelyekkel anyagilag is támogatták a tájházakat.

A kezdeményezésükre az elmúlt évi tavasz köszöntőjeként először rendezték meg a Tájházak Napját a Szent György naphoz kapcsolódva. Ehhez az országból több mint ötven tájház kapcsolódott helyi rendezvényekkel. Ezek elsősorban a pásztorélet jellemzőit, illetve a szőlőtermelés aktuális eseményit idézték fel. Császártöltésen például az ottani szőlős könyvet mutatták be a vendégeknek, Cigándon pedig egy régi hagyományt, az úgynevezett "zöldág járást" élesztették fel. Ekkor a helybeliek közül többen viseletbe öltöztek és szalagokkal díszített faágakat bemutatva vonultak fel a falu utcáin. Emellett speciális helyi süteménnyel, apróbélessel is kedveskedtek a turistáknak. A Tájházak Napját idén április 26-án rendezik meg és a tavalyitól több hazai tájház részvételére számítanak.

A szövetség a következő években fontos feladatának tekinti, hogy tovább lobbizzon a tájházak felzárkóztatásáért. Szeretnének felkerülni a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listájára. Emellett úgyszintén a Világörökségi Listára is. Ennek érdekében igyekeznek felgyorsítani a szükséges folyamatot. Hegedüsné Majnár Márta megerősítette, hogy a hazai tájházhálózat nemzetközi szinten is egyedinek számít. Ennek a megóvása tehát közös érdek - tette hozzá. Így arra törekednek, hogy a jelenleg működő közel háromszáz tájházat egységes színvonalra emeljék. Ehhez viszont további fejlesztésekre lesz szükség, amelyeket pályázati támogatásokkal valósíthatnak meg.