Van-e bármi hatása az egészségre a hamburgeradónak? - teszi fel a kérdést az Index cikkírója. Az írásból megtudhatjuk, hogy Nagy-Britanniában felmerült például olyan javaslat, hogy ne a termékeket, hanem az embereket adóztassák meg, mégpedig testtömegindexük (BMI) alapján. Az ötlet támogatói progresszív adót képzeltek el: minél elhízottabb valaki, annál nagyobb támogatást kelljen fizetnie az államkasszába.
Megtudhatjuk, hogy Japánban a 2008-ban elindított elhízás elleni kampány keretében minden 40 és 74 év közötti embernek az éves orvosi vizsgálat során mérik a derékbőségét. Nők esetében 90, férfiaknál 85 centimért nem haladhat meg a derék körvonala. Aki ennél testesebb, kötelező diétás tanácsadáson kell részt vennie, illetve 3-6 havonta meg kell jelennie felülvizsgálaton. A szigetország célja, hogy 2012-ig 10 százalékkal, 2017-ig 25 százalékkal csökkentse az elhízottak arányát. Ha ez nem sikerül, a kormány terve az, hogy egészségtelen ételeket gyártó cégeket, valamint az egészségügyi felvilágosításért felelős helyi önkormányzatokat sújtja különféle adókkal.
"A hamburger és a kóla számára az egyetlen vigasz: exkluzív, Michelin-csillagos társaságba nyertek bebocsátást." - fogalmaz a Népszabadság cikkírója. A lap szerint a kóla extra adóztatása vagy az olimpikonok kiemelt anyagi támogatása is messzemenően indokolható lenne, ha világos, társadalmi célok elérését előirányzó stratégiába illeszkedne, nem pedig a kormány rögzült vágyainak finanszírozását, illetve népszerűségének konzerválását szolgálná.
A Kisalföld írásában a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület felhívja arra a jogalkotó figyelmét, hogy részletes hatástanulmányt kellene készíteni a különadó bevezetését megelőzően. A Egyesület szerint ezzel egyidejűleg olyan korlátokat kell bevezetni a szabályozás során, melyek megakadályozzák, hogy a különadó vesztesei a fogyasztók legyenek, azaz ne terhelhessék át a kereskedők a különadót a kiszolgáltatott vásárlói rétegre.
