Közölte: az EU-csúcs résztvevői megfogalmazták azt az igényüket, hogy még e hónap vége előtt zárják le a horvát csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának még az idén meg kell történnie - tette hozzá Herman Van Rompuy.

Az uniós csúcsvezetőket tömörítő testület elnöke hangsúlyozta, hogy Horvátország EU-taggá válásával új lendületet kapnak a nyugat-balkáni országok európai törekvései.

A csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, hogy Horvátországgal lezárják a csatlakozási tárgyalásokat.

"Remélem, minden megvalósul annak érdekében, hogy Horvátországot az Európai Unió 28. tagállamaként üdvözölhessük 2013. július elsején" - mondta Barroso.

A csatlakozási tárgyalások lezárása és a tényleges taggá válás között azért van szükség két esztendőre, mert a csatlakozási szerződést nem csupán Horvátországban, hanem az összes uniós tagországban ratifikálni kell, és az ilyen eljárás egyes országokban meglehetősen időigényes folyamat.

Erre az átmeneti időszakra az unió - már korábban kialakult gyakorlat szerint - ellenőrző mechanizmust hoz létre. Figyelemmel kívánja kísérni ugyanis, hogy a taggá váló ország időre teljesíti-e mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a csatlakozási tárgyalások során vállalt. Horvátország esetében különösen az igazságügyi rendszer fejlesztését illetően vannak még hátra fontos teendők, de az országnak az uniós versenypolitikai elvárásokat is ki kell elégítenie, egyebek közt az eredetileg állami tulajdonú hajógyárak helyzetének piaci alapokra helyezésével.

"Hosszú, hezitálásnak látszó idő után újra mozgásba hoztuk a bővítés gépezetét" - értékelte a sajtótájékoztatón Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Horvátország ügyében elért áttörést. Hangsúlyozta, hogy a pénteken Brüsszelben meghozott politikai döntés "jó a horvátoknak, jó az uniónak, és egyúttal világos üzenet a Balkánnak is". Idézte a csúcstalálkozón megfogalmazott közös következtetések azon kitételét, miszerint Horvátország EU-taggá válása "ígéretes üzenet" a nyugat-balkáni országoknak.

Orbán Viktor kitért arra, hogy ősszel az unió áttekinti, miként haladjon tovább a térségben az EU-bővítés folyamata. Ezzel arra a korábban tett bejelentésre utalt, hogy az Európai Bizottság októberben terjeszti elő jelentését a Montenegró, Szerbia és Macedónia által elért előrehaladásról. Ennek fényében - jelezték korábban Brüsszelben - elképzelhető, hogy a tagjelölt Montenegró időpontot kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Szerbia pedig elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Macedónia esetében az ország által megvalósított reformok eredményességén túl az is fontos kérdés, hogy sikerül-e lezárni az ország elnevezéséről Görögországgal folytatott, mindmáig meddő vitát.

Az EU-csúcs után Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso és Orbán Viktor külön megbeszélést folytatott Jadranka Kosor horvát miniszterelnökkel, majd közösen álltak az újságírók elé. Az unió nevében mindhárom politikus gratulált a horvát kormányfőnek. A magyar miniszterelnök külön méltatta Kosor állhatatosságát, azt, hogy az EU-csatlakozásba vetett reményt a nehéz időszakokban sem adta fel.

Jadranka Kosor köszönetet mondott a támogatásért az uniós intézmények vezetőinek, és méltatta a magyar miniszterelnök által a siker érdekében tett erőfeszítéseket a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában, amikor Magyarország látta el a soros EU-elnökségi teendőket.

A horvát miniszterelnök a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeket illetően hangsúlyozta, hogy a reformok visszafordíthatatlanok, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem vonatkozásában is.

Kosor egyetértett azzal az - uniós vezetők által többször hangsúlyozott - állásponttal, hogy a horvátok sikere ösztönző hatást fejthet ki a többi nyugat-balkáni országban.

"Segíteni fogjuk szomszédainkat az európai integráció folyamatában, mert ez jelenti a béke útját a délkelet-európai térségben" - jelentette ki Jadranka Kosor.