Az Image Factory és az Observer kutatásának az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a települések imázs-kommunikációjának fontosságára, és értékelje a legfrissebb eredményeket.

A kutatás a tízezer lakos feletti népességszámú magyarországi városok Budapest nélküli imázsrangsora. Az országos médiában 2007. november 1. és 2008. október 31. között megjelent, az Observer Budapest Médiafigyelő adatbázisában fellelhető sajtóhíreket gyűjtötték és rendszerezték, továbbá bevonták a vizsgálat körébe az adott települések honlapját is. A rendelkezésre álló több tízezres adatbázis alapján mennyiségi és minőségi szempontok szerint osztályozták a híreket, illetve értékelték a honlapokat, majd az így kapott eredményeket szisztematikus és egységes rendszer segítségével pontozták. A városokról kialakított képet egyértelműen befolyásolta, hogy hány önálló kezdeményezéssel, milyen kreatív ötletekkel, mennyire intenzív hírgerjesztéssel, milyen minőségű hírekkel, illetve egyidejűleg hány médiacsatornát mozgósítva volt képes az adott település megszólítani a nyilvánosságot. A városokat az adatbázis alapján pontozott érték szerint sorrendbe rendezték, kialakítva a toplistát. A kész listát három kategóriára bontották, figyelembe véve a települések közötti méretbeli – és ebből adódóan költségvetésbeli – különbségeket. Az így kapott három kategóriában felállított listában hirdették meg a kategória-győzteseket.

MEGYEI JOGÚ VÁROSOK

A 2008-as teljesítmény alapján a megyei jogú városok rangsorában Debrecen a 2007-es második helye után ezúttal fölényesen győzni tudott. Szeged második lett, míg az előző  évi nyertes Miskolc harmadik helyezést ért el. Debrecen komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarország második legnagyobb városaként tényleg a főváros versenytársaként, vagy akár ellenpólusaként jelenjen meg a nyilvánosságban. Ennek köszönhetően Debrecen a vizsgált időszak során végig előtérben volt: kulturális programok, népszerű tömegrendezvények és sportprogramok kimeríthetetlen tárházát nyújtja egész évben, ügyelve arra, hogy ezek kommunikációja sem maradjon el. A szegedi híreknek mind megjelenésszáma, mind minősége közel azonos Debrecenével, második helyét elsősorban a vizsgált időszakban működő – azóta korszerűsített – honlapja hiányosságainak, részben az országos nyilvánosság számára kevésbé látványos városvezetői imázsnak köszönheti. Az egy évvel korábban győztes Miskolc idén is erős médiajelenlétet tudott kiharcolni magának: a magas színvonalú kulturális programokról szóló hírek mellett azonban idén a város negatív hirekből is annyit generált, ami csökkentette a település vonzerejét.

NAGYVÁROSOK

A nagyvárosok versenyét Esztergom nyerte meg Gyula és Szentendre előtt. Esztergomról a hasonló méretű városokhoz képest jóval több hír jelent meg az országos médiában. A városban zajló intenzív és sokszínű kulturális életről, a gazdasági lehetőségekről és a vezetés több nagy horderejű döntéséről részletesen beszámoltak a különböző sajtóorgánumok. Gyula egy a turizmusáról híres városhoz híven főként kulturális programjai révén került az országos média érdeklődési körébe. Emellett a vizsgált időszakban a sajtó intenzíven foglalkozott a városban megvalósuló fejlesztésekkel: a téma megjelenésszámát tekintve kiemelkedett a többi város közül. Szentendre jól használja ki gazdag kulturális és történelmi hagyományait, emellett néhány nagyberuházást tárgyaló híradás sikerrel hívta fel a város élénk gazdasági életére is a figyelmet.

KISVÁROSOK

A kisvárosok listáján Balatonfüred lett az első, megismételve tavalyi eredményét. A város egyébként idén és jövőre is kulturális együttműködést kötött a nagyváros kategóriában nyertes Debrecennel. A balatoni várost Paks és Sárvár követi. Balatonfüred kiemelkedő programjai egész nyáron kiemelkedő médiafigyelmet hoztak a városnak. Paks előkelő helyezését elsősorban az atomerőmű nyújtotta egyedi lehetőségeknek köszönheti. Sárvárral kapcsolatban átlagos mennyiségű hír jelent meg, azonban a gyógyfürdővel szinte mindegyik sajtóorgánum foglalkozott. A fejlesztésekről folyamatosan beszámolt a média, több esetben kimondottan kedvcsináló írások jelentek meg a gyógyfürdőről.

WEBOLDALAK

A kutatásban ismét hangsúlyos szerepet kapott a települések honlapjainak vizsgálata. A városi portál kiváló és költséghatékony eszköz az érdeklődők naprakész tájékoztasára, emellett könnyen képes kedvező képet sugallni a városról. A tavalyi kutatáshoz képest a honlapok használhatósága, az elérhető szolgáltatások és információk köre komoly javulást mutatott, de a design minődésége és ötletessége sokak számára továbbra sem elsődleges. A legmagasabb pontszámot Pilisvörösvár ízléses és korszerű portálja érte el.

A kutatás arra is rámutatott, hogy egyre nagyobb a kontraszt azon városok között, akik sikeresen építik imázsukat azokkal szemben, akik még nem tartják lényegesnek az önálló arculat kialakítását.

A toplista innen letölthető.