Kulcsár úr ezen kijelentése meglepte a turizmusszakma jelen lévő képviselőit, annak ellenére, hogy ez az arány a világátlagnak megfelel. Az alábbiakban e bejelentés hátteréről kérdeztük Kulcsár Pétert, valamint dr. Behringer Zsuzsannát, a Magyar Turizmus Rt. Piac és Hatékonyságelemzési Igazgatóságának vezetőjét.

Kulcsár Péter hangsúlyozta, hogy a rendezvényen csupán a KSH adatait ismertette, amely szerint a szálláshely-szolgáltatás- vendéglátás összességében 1,8%-kal részesedik a GDP-ből. Ez az arány már jó néhány éve nem változott. Hozzá kell tenni azt is, hogy mindezt a KSH az által alkalmazott módszertanok szerint számolta, és az információk alapján a KSH dolgozik a turizmus számbavétele módszertanának EU-konformmá tételén.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a megfelelő adatok hiányában meg tudja-e mondani, hogy a valóságban mennyivel járul hozzá a turizmus a nemzetgazasági termeléshez, Kulcsár Péter elmondta, hogy a saját becslése szerint ez a szám 7-8 % körüli. Hozzátette azt is, hogy ez nem ttudományos módszertan alapján megbecsült szám, hanem részben korábbi hazai, részben a WTTC korábbi becslésein alapszik..”

Az eddig közismert és a szakma körében „népszerű” arány sem légből adat kapott azonban, hiszen az igazgató úr szerint létezik ilyen publikált, 10% feletti szám. Például a WTTC számítása is erre az eredményre jut, de a számítás módszertanát nem teszi hozzáférhetővé. „Jómagam ezt a 10% feletti eredményt egy picit túlzónak érzem.“

Végezetül Kulcsár úr elmondta, hogy a turizmus már egy egész iparág, és a szálláshelyszolgáltatás- vendéglátáson kívül egyéb ágazatok is hozzájárulnak a teljesítményéhez. Így a könynyűipar, a kereskedelem, és az élelmiszeripar, valamint egyre inkább az egészségügy (gyógyászat) is. Tovább árnyalja a képet, hogy nem mindegy, hogy vendégéjszakával, vagy vendégnappal számolunk, valamint korrigálni szükséges az MNB által nyilvántartott devizaköltések adatait (külföldiek direkt devizaköltései és belföldiek forintköltései) is.

Dr. Behringer Zsuzsanna, a Turizmus Rt. Piac és Hatékonyságelemzési Igazgatójának vezetője szerint Kulcsár úr kijelentése azért váltott ki nagy visszhangot, mert kijelentő módban hangzott el, sok információ a háttérben maradt. Önmagában az 1,8%-os arány sokkolta a szakma jelen lévő képviselőit, akiket nem lehet csupán a szállodaiparral azonosítani. Tisztán ez az arány éppen ezért méltánytalan a szakmával szemben. A KSH által alkalmazott hagyományos ági besorolás nem mutatja fel a turizmus valós részesedését a GDP-ből.

A turizmusban dolgozó közgazdászok viszont nem lepődtek meg ezen számon, amelyet éppen azért nem használnak, mert nem valós felmérésen alapszik. Valós felmérés és adatszolgáltatási rendszer jelenleg ugyanis nincsen, de legkésőbb 2004-ig, az Európai Unió követelményének megelelően át kell térni egy ilyen rendszerre. Úgy űünik, erre előbb nincs esély, mert bár a Turizmus Rt. már többször indítványozta a KSH felé az adatfelvételi rendszer megváltoztatását, de tisztában vannak azzal, hogy ez egy rendkívül nagy költségigényű feladat, amelyet állami szinten kell felvállalni.

Utoljára a 90-es évek végén készítettek egy úgynevezett ágazati kapcsolatok mérleget, amely az ágazatok egymáshoz való hozzájárulását mutatja. Ez alalpján csinált a WTTC egy felmérést, – nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában, – de ez nem teljesen megbízható, mert úgynevezett szimulált satellitszámlán alapszik. Ezt a módszert egyébiránt a WTO „tette magáévá“, és ajánlotta a tagországoknak ennek a módszertannak az alkalmazását.

1997 óta kér számon a szakma egy felmérést, amely talán 2003-ban elkezdődhet. Ebben részt vesz mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a statisztikai hivatal, mind a Gazdasági Minisztérium. Ez a teljes turizmusra vonatkozó felmérés egy próbakérdezéssel kezdődhet, amelyben a Turizmus Rt. is szeretne szerepet vállalni. Azt kívánja elérni, hogy legyenek az utazási motivációra vonatkozó kédések is. Ezen felmérés alapján egy teljes kép kapható a turizmusról, amely alapja lehet egy valós statisztika készítésének. Nagyon fontos az objektív felmérés, hiszen például nemrégiben egy éven keresztül folyt egy kutatás a határátkelőhelyeken a hazánkba látogató turistákról. Mivel sehogyan sem tudott reprezentatív lenni a minta, ezért túldimenzionált lett a bevásárlóturizmus és a rokonlátogatás. „Most végre nem egy torzíott kutatást szeretnénk. Ebben az átfogó, objektív kutatásban a Gazdasági Minisztérium mögött, szakmai háttérként, a szakma érdekeit képviselhetjük.” – hangsúlyozta dr. Behringer Zsuzsanna.

Meg kell azonban említeni azt is, hogy igen széles szakértői csapat végzi más országokban is a turizmusra vonatkozó kutatásokat, mégsem működik mindenhol tökéletesen. A módszerek teljesen összehasonlíthatatlanok, eltérőek az Európai Unión belül is, tehát nem kaphatunk egy általános elfogadott nézettet.