...oda nem illő tereptárgyba botlott. A kivilágított világváros engesztelhetetlen kőoroszlánok által őrzött hídjának északi tövében, ott, ahol Budán a villamospályát védő kőkorlát, és a rakparti sétány mellvédje közt a legszűkebb a tér, tréfás kedvű emberek aszfaltdarabokból hegyet emeltek.
Hm - hümmögte meglepetten munkatársunk. Hm - hümmögte vissza rosszallóan a tankcsapdának is beillő aszfalthalom tetejéről egy kerékpáros fiatalember. Hm - hümmögték értetlenkedve az átkelés lehetőségeit firtató sétálók - helyiek és külföldiek, arra tekerő bringások.
Ki és miért tette járhatatlanná a főváros egyik legforgalmasabb kerékpárútját, egyik legkedveltebb Duna-parti sétányát? És ha már így tett, miért nem jelzi néhány méterrel előbb egy táblával, egy lámpával? A fekete, amorf aszfaltdarabok fölött keresztbe feszült egy nejlon szalag, rajta felirat: Magyar Építő. Ki volt csütörtökön a sétányon folyó munkálatok művezetője?
A különös útakadályt egy fiatal hölgy, a kerékpáros fiatalember és munkatársunk egy szakaszon megszüntették. A többiek alaposan szemügyre vették, hogy is kell egy ilyen eseménynél hatékonyan eljárni, majd az akadály megszüntével tovább haladtak.
