A GVH az említett piacokon olyan körülményeket azonosított, amelyek arra utalhatnak, hogy az árgarancia gyakorlata korlátozhatja az árversenyt az ugyanazon szállodai szobákat kínáló utazási irodák/szállásfoglalási portálok között, megnehezítheti vagy akár meg is akadályozhatja, hogy az ilyen árgaranciát nem vállaló versenytársak teret nyerjenek a piacon, hogy új versenytársak lépjenek be a piacra, valamint kihatással lehet a szálláshelyek különböző értékesítési csatornái közötti verseny lehetőségeire is.

Ez az árgarancia azt jelenti, hogy a szálloda egy adott szállásközvetítővel kötött megállapodásban vállalja, hogy más szállásközvetítőnél, vagy saját weboldalán nem adhat meg az adott szállás közvetítőnek megadott áraknál alacsonyabb árat. Egyes változatokban ez azzal jár, hogy amennyiben a fogyasztó/megrendelő arról szolgáltat információt, hogy egy másik viszonteladó ugyanazt a szállodai szobát (beleértve egyéb szolgáltatásokat is) nála alacsonyabb áron kínálja, akkor a különbséget számára a szálloda vagy a szállásközvetítő megtéríti.

Az online szálláshelyfoglalások magyarországi piacával kapcsolatban a GVH rendelkezik olyan információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a szállodák foglalási rendszerekkel kötött megállapodásainak Magyarországon is fontos része az ún. „rate parity” (árgarancia) érvényesítése.

Az árgarancia egyik fontos és versenyszempontból különösen aggályos következménye, hogy a szobaárak kiegyenlítődéséhez vezethet. "Áregyezőségeket keresve 24 szállásfoglaló oldalra kiterjedő felmérést végeztünk. A teszt tárgya egy standard szoba foglalása volt Budapesten, az egyik híres szálloda egy bizonyos típusú szobájára, egy éjszakára, két vendég részére, teljesen azonos feltételek mellett. A teszt azt mutatta, hogy a különböző oldalak árai csaknem tökéletesen megegyeznek egymással" - írja a közlemény.

A fent említett körülmények alapján a GVH úgy ítélte meg, hogy jelenleg egy versenyfelügyeleti eljárás megindításának nincsenek meg a Tpvt. 70. § (1) bekezdésében leírt feltételei. Ugyanezek a körülmények azonban elegendőek ahhoz, hogy a Tpvt. 43/C § (1) bekezdése szerint ágazati vizsgálatot indítson, hiszen „az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik”. Az ágazati vizsgálat célja a piaci folyamatok megismerése és értékelése, amelynek alapján eldönthető, hogy szükséges-e és milyen vállalkozásokkal szemben versenyfelügyeleti eljárást indítani.

A GVH aláhúzza, hogy a fent említett körülményekből nem következik feltétlenül, hogy a piacon a verseny korlátozódik vagy torzul, ennek és az ebből esetlegesen fakadó fogyasztói hátránynak értékelésére az ágazati vizsgálat keretében kerül sor.

Az ágazati vizsgálat nem csak a múltbeli és jelen piaci helyzetre, hanem a verseny a fogyasztók szempontjából való jövőbeni alakulására is kiterjed.

Az ágazati vizsgálat első lépéseként a GVH a gazdasági ágazat egyes vállalkozásaitól felvilágosítást kér. Az első adatkéréseket a hivatal szeptember közepén küldi meg a piaci szereplők részére. Az ágazati vizsgálat a tervek szerint 2014 augusztusában zárul majd a vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentés közzétételével.