Nem a papír teszi?

A szakmából többen felháborodtak azon a jogszabálytervezeten, amely szerint egyes turisztikai munkakörök betöltéséhez a jövőben nem lesz szükség szakképesítésre. Másoknak az a véleményük, hogy a gyakorlat többet ér minden iskolánál, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint pedig átláthatóbbá kellett tenni a képesítésekre vonatkozó jogszabályi környezetet, illetve szükség volt az idejétmúlt képesítési követelmények eltörlésére is.

Május elején adta hírül a Magyar Távirati Iroda, hogy egy új jog- szabálytervezet szerint több munkakörnél is eltörölnék a szakképzett- ség előírását. Ha életbe lép, a rendelkezés számos munkakört érint a turizmusban is, így a munkavállalók OKJ-s bizonyítvány vagy diploma nélkül is betölthetnének bizonyos munkaköröket az idegenforgalomban. A kormány weboldalán megtalálható jogszabálytervezet – amely az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után került megfogalmazásra – a következő idegenforgalmi munkaköröket érinti: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valuta- váltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidőszervezés.

MENNYIT ÉR A VÉGZETTSÉG?

Az utazási irodásokhoz hamar eljutott a hír, az egyik közösségi oldalon működő csoportjukban többen kifejezték felháborodásukat. Sokan azzal kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, hogy egy utazásszervező nem fogja megtanulni így az alapokat, mások szerint azonban nem a papíron múlik, hogy ki mihez ért, és a gyakorlat sokkal többet ér, mint az iskola. Az egyik hozzászóló, Szarvas Anikó idegenforgalmi szakértő – aki korábban tankönyvet írt Rendezvényszervezés címmel – hozzátet te, hogy a szakmai végzet tséget eddig sem vet ték kötelezően a turizmus minden ágában, kivéve a szakmai tevékenysé- gért felelős személy esetében. „Hogy egy- egy utas nincs tisztában a desztinációk elhelyezkedésével, az megbocsátható. Egy turisztikai alkalmazott azonban nem en- gedhet meg magának ilyet. A képzés elle- hetetlenítése igenis kockázat a turisztikai szakma egészére nézve. A rendezvényszervezés a MICE számára óriási veszteség, egy szálláshelyen a szállodaportás az, aki belépéskor meghatározza a vendég közér- zetét, épp ezért a szállodaportás-képzés elengedhetetlen, a protokollismeretek oktatás hiánya pedig unintelligens társadalom kialakulásának képét vetíti előre. Bízom benne, hogy előbb-utóbb pótlásra kerül mindaz, ami hozzá nem ér tés miat t került ki a rendszerből” – kommentálta a törvénytervezetet Szarvas Anikó. Hozzátette továbbá, hogy az ő korábbi – önkormányzat tól kapott – információi szerint már régóta nem kell semmilyen végzettség ahhoz, hogy valaki rendezvényszervező vállalkozó legyen, bár eddig legalább megvolt a  lehetőség arra, hogy ezt OKJ-s képzés keretében lehessen tanulni. A képzés eltörlésével azonban ma már bárki megcsinálhatja rendezvényszervezői vállalkozását teljes szakértelem nélkül, ráadásul elmondása szerint egy felelős személyre sincs szabályozás. Szarvas Anikó elmondta továbbá, hogy jelenleg három turisztikai OKJ-s képzés áll az érdeklődők rendelkezésére. Ezek mindegyike kétéves időtartamú: idegenvezető, turisztikai szervező és értékesítő, illetve lovastúra-vezető OKJ-s tanfolyamok közül lehet választani. Szarvas Anikótól megtudtuk, hogy többek között az utazásügyintéző-, a rendezvényszervező- (amelynek előfeltétele volt az utazásügyintéző-képzés), a protokollügyintéző- és a szál- lodaiportás-képzéseket törölték el.

A MUISZ IS RÉSZT VETT AZ EGYEZTETÉSEN

Dr. Füri Mihályné, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége etikai és jogi bizottságának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a MUISZ részt vett a szaktárcával zajló tavalyi egyeztetésen, és kiemelte, hogy a tervezet egyelőre véleményezés alatt áll , az észrevételeket május 7-ig lehetett jelezni. Füri Mihályné hozzátette, hogy – mivel egyelőre tervezetről van csupán szó – az értékesítési munkakörhöz most még szükséges az idegenforgalmi végzet tség – ez a jogszabály egy 1997-es IKIM-rendeleten alapul. Bár a kötele- ző szakmai végzet tség előírása jelenleg hatályos, az OKJ-s képzések közül már kikerültek az érintett idegenforgalmi tematikájúak. Egyúttal a MUISZ álláspontját is kifejtette a témával kapcsolatban: „A MUISZ véleménye az, hogy nem feltétlenül szükséges ehhez a munkakörhöz idegenforgalmi végzettség, más diplomával, bizonyos esetekben akár érettségi bizonyítvánnyal és megfelelő gyakorlat tal , képzéssel jó szakember válhat vala- kiből.” Kérdésünkre továbbá elmondta, hogy természetesen nem fog tudni bárki utazási irodát nyitni , hiszen a tevékenységér t felelős személyre vonatkozó előírás nem változott. Füri Mihályné a valutaváltásra és az IATA- ra is kitér: „A jogszabálytervezet nem érinti a valutaváltást ebben a formában, mivel bár kikerül az IKIM-rendelet hatálya alól , de at tól még a pénzváltási tevékenységet szabályozó jogszabály továbbra is előírja a végzettséget. Ugyanígy az IATA sem változtat a repülőjegy- értékesítés személyi feltételeire vonatkozó előírásokon, így sem a valutaváltásra, sem az IATA-ra vonatkozó szabályok nem változnak.”

ÁTLÁTHATATLAN VOLT A RENDSZER

Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőosztályát is, ahonnan a következő választ kaptuk. „Nagyon bonyolult és sokszor átláthatatlan rendszer alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mely tevékenységet milyen képesítéssel lehet végezni Magyarországon, ezért jelentős igény alakult ki a szabályozás rendbetételére. A köve- telmények egyszerűsítését két irányból kezdte meg a minisztérium: egyrészt a képesítésekre vonatkozó jogszabályi környezet átláthatósága növekedett a módosítások nyomán, másrészt számos idejétmúlt vagy nem életszerű képesítési követelmény eltörlésére került sor. A 2013 során elvégzett felülvizsgálat alapgondolata az volt, hogy az állami szabályozásnak csak a minimálisan szüksé- ges mér tékben szabad beavatkoznia a piaci viszonyokba. E minimális feltételeknek ki kell terjedniük a kockázatok megfelelő ke- zelésére, például garanciát kell nyújtaniuk arra, hogy a tevékenység során emberi élet, egészség, vagyoni- vagy tárgyieszköz-kár okozása kizárható legyen, ugyanakkor ne jelentsen hátrányt a szakmával rendelkező, magas szintű szaktudással rendelkező munkavállalóknak sem. A vállalatok nagyobb hatékonysággal képesek felismerni a képzettségre vonatkozó saját igényeiket, tevékenységüket megfelelően képesek ezekhez adaptálni, ezenfelül a munkaerőpiac megnyitásával nagyobb körből választ- hatják ki leendő munkavállalóikat a belépési feltételek enyhítését követően. Az intézkedés hozzájárul a piac öntisztulásához, amelynek során a károkozás elkerülésének más garanciái mellet t a megfelelő szakembereket a fogyasztó, illetve a vállalkozó választja ki.

NEM ÉRTÉKTELENEDIK EL AZ OKTATÁS

E megfontolások mellet t azt is szem előt t kell tartani , hogy bármely követelmény megszün- tetése vagy egyszerűsítése nem jelenti azt, hogy a hát teréül szolgáló végzet tséggel nem végezhető az adott tevékenység, vagyis elértéktelenedik, feleslegessé válik az oktatása. A végzet tséggel rendelkező vállalkozó, munkavállaló a képesítéshez nem kötött tevé- kenység végzése során is magasabb szintű szolgáltatást vagy termelést képes nyújtani, ennek megfelelően a tanulók, munkavállalók továbbra is érdekeltek magasabb képzettség, képesítés elérésében. Így a képesítés egy újabb, de nem kötelező garanciaként funkcionál az egyes üzleti tevékenységekre vonatkozó más előírások betartása mellett. Természetesen a munkaadó továbbra is előírhatja adott végzettség meglétét munkavállalói számára, a magasabb szintű szolgáltatás választásának lehetősége a fogyasztók számára továbbra is biztosítható. Véleményünk szerint a képzőhelyeket nem éri hátrány a rendelet módosításával, hiszen a tanulók létszáma nem csökken. A vállalati igények fokozottabb figyelembevétele révén a képzéskínálatuk megfelelőbben tükrözheti a piac elvárásait, ami stabilabb működést tesz lehetővé számukra. Emellett a vállalati belső képzések átjárhatósága is növekedhet, hiszen az, hogy a képesítési követelményeket nem külső szabályozásnak, hanem az adott vállalkozásban megszokott képzési el- járásrendnek, belső minőségbiztosítási elveknek megfelelően lehet meghatározni (az államilag szabályozott garanciaelemek betar tása mellet t), ami növeli a munkavál- lalói rugalmasságot és a piaci igényeknek megfelelő szaktudás mértékét, végső soron hozzájárul a munkavállalók számának további növeléséhez” – zárul a minisztéri- um közleménye.

ELMENT A HAJÓ?

A Magyar Szállodaportások Aranykulcs Egyesülete sajnos késve szerzett tudomást a készülő jogszabálytervezetről , ezér t lekésték a május 7-ig megállapított véleményézési határidőt. Azonban enélkül is teljesen nonszensznek tartják, hogy mostantól bol- dog-boldogtalan beállhat a szállodák pultjai mögé, és a hozzánk érkező idegenek előtt ők képviselik majd hazánkat. Az egyesület elnöke, Ungár Tamás szerint a világban példa nélküli határozat készül, hiszen sehol nem engedik, hogy megfelelő képzés nélkül bárki beállhasson a pult mögé. Egyesületük nevében szándékoznak megkeresni a Ma- gyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ), hogy együt t kezdjék meg a meg- felelő válaszlépés előkészítését, hiszen az aranykulcsosok ebben az esetben a munka- vállalók oldalát képviselik, az MSZÉSZ pedig a munkaadókat. Az aranykulcsosok azt szeretnék elér- ni, hogy az OKJ-s szakképzés mellett (vagy ahelyet t) a szakintézmény (BGF) keretein be- lül, fakultáció jelleggel folytatódjon a leendő kollégák oktatása. Egyben hiányolják a nyil- vános vita elmaradását is ez ügyben, hiszen úgy vélik – teljes joggal –, hogy e jelentős lépés tervezete előtt több oldalról is kellett volna szakvéleményeket összegyűjteniük és mérlegelniük az illetékes szerveknek. Mivel Magyarországon a legfelsőbb szinten elvárják, hogy a turizmus továbbra is húzóágazat legyen, az aranykulcsos portások egyöntetű véleménye szerint a foglalkoztatási ráta növekedése érdekében nem szabadna gyors és elhamarkodott lépéseket tenni. Mint ahogy bíznak abban, hogy ez nem is fog megtör ténni.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.
Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban

Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban 

Korábban írtunk már a ZAZIE „újragondolatlanul” merész, hamisítatlan magyar konyhájáról - de nem lehet szó nélkül elmenni Nagy Gergő szemet gyönyörködtető tányérdesszertjei mellett sem.