A kis- és középvállalkozásoknak nagyobb kormányzati segítségre lenne szükségük tartják a turisztikai szakmában. Fôként igaz ez a beutaztatással foglalkozó cégek esetében. E kör több megkérdezett képviselôje úgy véli, a piacra jutásuk támogatása a gazdasági tárca feladata is, hiszen ez nem csak saját üzleti érdekeiket, hanem Magyarország jobb eladhatóságát is szolgálná. Mások úgy látják a különféle garantált programok támogatása háttérbe szorult.
A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szerint -- egyebek mellett -- a külföldi megjelenéshez, kiadványok elkészítéséhez elkelne lenne a GM támogatása a közép- és kisvállalkozói körben, méghozzá a jövô évre szánt 25 milliárd forintos költségvetési támogatásból. Minderrôl Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke beszélt a közelmúltban az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága elôtt.
A támogatást az indokolná, hogy kis cégek számára a marketingköltségek sok esetben olyan terhet jelentenek, ami likviditásukat veszélyezteti. Szükség lenne arra, hogy e cégek pályázati úton támogatást kaphassanak fôképp a külföldi vásárokon való részvételhez, a propagandaköltségekhez, de gyakorta a garantált programok megszervezése és életben tartása is elképzelhetetlen e nélkül.
Baumann Irén, a Bridge Tours ügyvezetô igazgatója elmondta, legnagyobb gondjuk a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás, a külföldi kiállításokon való megfelelô részvétel. Egy-egy ilyen utat ugyanis nem lehet félmillió forint alatt megúszni, s a partnerek számára megfelelô színvonalú prospektusokat is le kell tenni az asztalra, ami -- a nyomdai árakat ismerve -- szintén tetemes összeg. Egy 100 millió forint forgalmú beutaztató cég példáján érzékeltetve ez a következôket jelenti: ha egy cég átlagosan 10-15 százalékos árréssel dolgozik, 10-15 millió forint tiszta árbevétele keletkezik egy év alatt. Ebbôl a bér- és fenntartási költségek levonása után megmaradó néhány millióhoz viszonyítva igen jelentôs összeg az az 1-2 millió forint, amit a fent említett feladatokra ki kell fizetni. Éppen emiatt a Bridge Tours már évek óta nem vesz részt a nagy nemzetközi kiállításokon, inkább más, viszonylag olcsóbb, ám hatékonyabb lehetôségekkel élnek.
A turizmusirányítás jelenlegi gyakorlata Baumann Irén szerint a beutaztató cégek piacról való kiszorulását is eredményezheti. Ennek elkerülése érdekében szükség lenne pályázati lehetôségre, illetve csak Magyarországra koncentráló rendezvényekre külföldön. Ilyen workshopokat és road-show-kat az elmúlt években már szerveztek a külképviselôk.
Bár az MT Rt. támogatja a külföldi vásárokon való részvételt kedvezményes standtarifákkal, ez a kisebb cégeknek kevés – állítja a Tour East Tour utazási iroda vezetôje, Drégely Ágnes is, aki szerint a hazai lehetôségek értékesítése közös feladat lenne. E megállapítással egyetért a csak beutaztatással foglalkozó LM Travel ügyvezetôje, Mosonyi Ilona is. A Tour East Tournál egyébként a különféle külföldi megjelenésre szánt pénz a nettó nyereség mintegy 40 százalékának megfelelô összeget teszi ki évente. Ezt a cégvezetô aránytalanul soknak tartja.
Az 1994 óta a piacon lévô Europe Central Budapest ügyvezetô igazgatója, Pertik Tamás az alapvetô problémát a kedvezôtlen jogi és közgazdasági környezetben látja, s elfogadhatatlannak tartja a turisztikai vállalkozásokat sújtó különadót is. Hozzátette: elsô ránézésre a cég belügyének tűnhet, hogy miképp tud egy terméket – pl. egy garantált programot – nyereségesen létrehozni és eladni, ám a turizmusban ez nem ilyen egyértelmű. A vendégek ugyanis jelentôs részben a programok miatt utaznak el egy-egy helyre, így ha elégtelen az ország programkínálata, akkor az végsô esetben a turizmus eredményességét veszélyeztetheti. Pertik Tamás szerint egyébként e negatív tendencia erôsödni látszik, hiszen a Széchenyi-tervben is háttérbe szorul a kulturális termékek támogatása. Ez ellentmond annak a törekvésnek, hogy Magyarország a kulturális turizmus egyik keresett országa legyen.
A Malév Air Tours számára a támogatás hiánya a kongresszusi turizmus terén érezhetô. Egy-egy jelentôs nemzetközi kongresszus elnyeréséhez ugyanis az e piacon tapasztalható erôs verseny miatt megjelenésében és tartalmában is színvonalas kiadványokat kell készíteni, amelyek költsége igen magas -- mondta Simon András ügyvezetô igazgató. És e csak a belépô ahhoz, hogy a cégnek egyáltalán esélye legyen. Ilyen jellegű kiadással egy kongresszusszervezô vállalatnak évenként többször is számolnia kell.
Mint a Gazdasági Minisztérium illetékesétôl megtudtuk, amíg a parlament nem fogadja el a költségvetést, nem lenne szerencsés a turizmusra szánt összeg felhasználásáról dönteni. Így ma (december elején) még nem tudni, hogy a következô két évben milyen célokra pontosan mennyi támogatást biztosít a GM.
