Az okok mögött állhat például az elsőként bemutatkozó észtek Budapestre akkreditált nagykövete, Priit Pallum szerint az időjárás. „Hétvégén harminc fok lesz” - újságolta Pallum. „15 szombaton, 15 vasárnap - sütötte el a poént szemléltetve a baltikumi nyár mienkénél valóban alacsonyabb hőmérsékleteit. Ez azonban ne tartson vissza senkit, hiszen északra annak tudatában indul el az ember, hogy ott hidegebb a klíma. A Baltikum legkisebb, azaz - a nagykövet találó megfogalmazása szerint - inkább legkompaktabb állama esős napokra is tud mit nyújtani, például a Hanza-város Tallinnban, Észtország fővárosában. Ha pedig elvonultak a felhők, irány a természet! Az ország területének 40%-a erdő. Elfér, hiszen a fele Magyarországnyi területen mindössze 1,3 millió ember él. Hogy a felhők - mint azt Pallumhoz eljutott magyar turista vélemények állítják - valóban más formájúak-e, arról meggyőződhet az utazó, ha az ország mintegy 1400 kilométernyi tengerpartjának fehér homokján lazul. És még fürödhet is. Nem feltétlen kell követni az észtek borzongató példáját a 17 fokos vízben, de júliusban akár 20-21 Celsiusra is hevülhet a Balti-tenger.

Bár egy kőhajítás a tengertől, és a partot a déli szomszéd Lettországban is pompás fehér homokkal szórta fel a Teremtő, a főváros Rigába ne - csak - a nyári fürcsi miatt utazzunk idén. Riga idén Európa kulturális fővárosa. A Riga2014 olyan esemény, ahol nem a jövőben esetleg fenntarthatatlan megaberuházások hirdetik a kultúra exkluzivitását, hanem ahol a hétköznapi embert, a rigai démoszt vonják be a város kulturáltabbá tételébe. Például a házak udvarainak rendbetételével, új funkciók megtalálásával, saját művészi hajlamok kifejezésével - tudtuk meg Daina Rudusa-tól, a Riga2014 kommunikációs munkatársától.

Melyik európai ország második számú vallása a kosárlabda? Amíg gondolkodnak, eláruljuk, van, aki az országot a Lufthansával keverik össze - Vaiva Bukelskyté, a litván gazdasági minisztérium turizmusért felelős osztályának munkatársa szerint. Nos, ez az ország csakis Litvánia lehet, a Baltikum délvidéke, melynek nyelve Eliséé Reclus francia nyelvész szerint a leggazdagabb az érzelmet és gyengédséget kifejező szavakban. Már ezért megéri felkeresni a litvánokat, hiszen bizonyára kedves népek. Ahol pedig kedves emberek élnek, ott jó érzés a legzöldebb európai fővárosban - Vilniusban - sétálni. Vagy elolvasni a független művészköztársaság, Uzupis kifüggesztett alkotmányát, mely szerint mindenkinek joga van meghalni, de senkinek sem kötelező. És ne is múljunk el úgy, hogy ne látnánk Litvánia egyes részeit - szólít fel Patricia Shultz 1000 Places To See Before You Die című könyvében. De meg se álljunk a litván tengerpartig, ahol akár egy elképesztően értékes borostyánba is botolhatunk - biztatott Vaiva Bukelskyté.

Priit Pallum szerint a másik ok, amiért kevés magyar vág neki a balti államoknak, a távolság és körülményes eljutás. Nekik jó hír, hogy a távolság és körülményesség könnyen legyőzhető - újságolta Janis Vanags, az airBaltic kommunikációs igazgatója. Bár légi úton több alternatíva is adódik a Baltikum felé, a térség legnagyobb légitársasága kínálja rigai bázisán keresztül a leggyakoribb átszállási lehetőségeket. Budapestről heti négyszer.