Teljes fordulatot tett az állam: a két évtizeden át sikeresen népszerűsített születésszabályozást felváltották a nagycsaládokat propagáló prédikációk és a gyerekvállalást ösztönző ötletek.  A parlamentben már azt is felvetették: kapjon arany pénzérmét minden olyan pár, amelynek kisbabája születik.

Irán vezetői attól tartanak, hogy elöregszik az ország. Az 1979-es iszlám forradalom után még 3,6 százalékos volt a népesedési ráta: az egyik legmagasabb a világon. Tíz évvel később a szakértők úgy számoltak, hogy ha marad a trend, rövidesen 140 milliósra ugrik az ország lakossága. Khamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője akkor úgy döntött: elejét kell ennek venni. Megkezdődött az olcsó, államilag támogatott óvszerek elterjesztése, és valóban visszaesett a gyermekvállalási kedv: pontosan a felére. Ma átlagosan 1,8 gyermek születik egy iráni családban, miközben az ország népessége 77 milliós. És ha így marad, nem is nagyon fog tovább nőni.

Irán tehát irányt váltott. Khamenei ajatollah, aki a végső szót mondja ki az állam dolgaiban, most már 150 milliós nemzetet szeretne. De ha lehet, még ennél is nagyobbat. A példaképek a nagycsaládok lettek. Mahdi Szedkazár, aki orvosként az utóbbi tíz évben főként ondóvezetékeket kötött el államilag támogatott teheráni klinikáján, azt mondja az amerikai AP-nek: nyolc hónapja leállították az ilyen beavatkozásokat, ő is AIDS-megelőzésre és egészségügyi felvilágosításra váltott.

Már nyáron hatról kilenc hónapra nyújtották a kismamák szülési szabadságát, és azóta az újdonsült apák is kapnak 2 hetet. De szakértők szerint mindez kevés: aligha lehet sikeres az új kurzus akkor, amikor az ország a nyugati szankciók, a költséges atomprogram és a nem éppen sikeres gazdaságpolitika miatt 36 százalékos inflációval és hivatalosan 12 százalékos, ám becslések szerint ennél háromszor nagyobb munkanélküliséggel küzd.

A Teheráni Egyetem demográfiai tanszékének vezetője azt mondja: egy arany pénzérme nem változtatja meg a családok számításait. Sok iráni inkább továbbtanul ahelyett, hogy házasodna. A lakásszerzés nehézségei és a gyereknevelés költségei sem az új népesedéspolitika malmára hajtják a vizet. Ráadásul Iránban megváltozott a családkultúra az elmúlt két évtizedben. Ma már nem a huszas éveik elején, hanem a végén házasodnak a fiatalok, és azok, akik jómódúak, vagy biztos állást tudhatnak magukénak, szívesen nevelnek kettőnél több gyereket. Szerinte több lakás és több állás lehetne a valós kulcs.

Egy kétgyermekes, 43 éves apa, Hosszein Maszudi is így látja. Azt mondja: a családi büdzsé az oka annak, hogy nem akarnak több gyermeket.  Nem lenne logikus. A gyerekeknek sok mindenre van szükségük, és ahelyett, hogy a minimumot biztosítanák több kicsinek, ők a feleségével inkább megpróbálnak jobb oktatást, jobb életkörülményeket és jobb jövőt adni a már meglévő kettőnek.