A TDM-pályázati tapasztalatok számos alkalommal elemzésre kerültek, azonba most először körvonalazódnak teljes körűen az országos folyamatok.

Ennek alapján elmondható, hogy az országban jelentős különbségek kezdenek kialakulni az egyes régiók között a TDM-szervezetek létrejöttében. A térképen is látható eloszlás alátámasztja azt a korábbi véleményt, mely szerint a TDM-szervezeteknek ott volt könynyebb pályázniuk, ahol a pályázati folyamat már megfelelően előkészültek, azaz az elmúlt években a térségbeli szereplők a turisztikai desztinációmenedzsment fogalmával már megismerkedtek – így már ’csak’ a pályázat feltételrendszerét kellett teljesíteni. A jelentős regionális eltérések ugyanakkor már azt is előre vetítik, hogy ezek a szervezetfejlődési ütemkülönbségek a későbbiekben is fennmaradhatnak, ami egy-egy régió versenyképességét hosszabb távon is alapvetően befolyásolhatja – természetesen akár pozitív, akár negatív irányba.

Ezen különbségek feloldását nyilván célszerű lenne megtenni, azonban olyan módon, hogy az ütemelőnyben lévőknek ne kelljen bevárniuk a leszakadókat, ugyanakkor ez utóbbiak számára lehetőséget kell teremteni a felzárkózásra. A két jól körvonalazódó csoport – a 2009- ben pályázó és a nem pályázó desztinációk - között markánsan látszik a különbség –, hiszen teljesen eltérő kérdéseik vannak, teljesen eltérő közreműködést igényelnek például a TDM-koordináció részéről. Míg az előző csoport sokkal konkrétabb kérdéseket vet fel a projektje lebonyolításával kapcsolatban, addig a többieknél továbbra is a TDM-szervezet létrehozásának alapjait kell megteremteni, az érdekeltek bevonását kell ösztönözni. Létezik egy szűk réteg is e két csoport között, akik ugyan pályázat nélkül, de mégiscsak nekifogtak vagy akár létre is hozták TDM-szervezetüket.

Több pályázati nyertes nagyon kedvező tapasztalatokról számol be már az első hónapokban. Esetükben elmondható, hogy a pályázat valóban betöltötte eredeti szerepét, a turizmusban érdekeltek együttműködése magasabb színvonalon folytatódik, és a pályázatkészítés problémái – a pályázók szavaival élve – „már a múlt ködébe vesznek”.

Ezeken a helyszíneken a folyamattal kapcsolatban korábban szkeptikus szereplők is rácsatlakoznak a TDM-folyamatra – a sikernek természetesen itt is van hívószava, a sikerrel könnyű azonosulni. Ez egyúttal erősíti a szervezetet, az eddigihez képest is több forrást jelent számára, sőt az is előfordul, hogy már a pályázatból finanszírozott projektelemeken túl is folytatódik a tevékenységek tervezése.

Néhány helyen ugyanakkor a szervezetfejlesztési folyamat elakadása vagy a sikertelen pályázat akár a tervezett, esetleg bejegyzés alatt lévő TDM-szervezet feloszlatását is jelenti – de van, ahol még erősebb lett az eltökéltség, és folytatódik az építkezés. Az elmúlt időben a TDM-koordinációt több új kezdeményezés kereste meg, nem titkoltan annak következtében, hogy a sajtóban értesültek a különböző TDM nyertesekről, a kifizetett összegek nagyságrendjéről, amiről korábban úgymond „nem is gondolták, hogy ebből lesz valami”.

Természetesen a fenntarthatóság még a jövő kérdése, de az már most látszik, hogy a tavalyi fordulóból kimaradó szereplők egyre inkább tartanak a lemaradástól, ezért is tervezik a következő fordulóban való részvételt. A fenti kihívásokra természetesen a TDM-koordináció is próbálja megtalálni a megoldást, de a tevékenység itt is egyre inkább célcsoportorientált lesz. Azaz a szélesebb körű fórumokat felváltják az operatívabb, konzultatívabb rendezvények, melyek között egyre több kizárólag a már TDM-ként működő és pályázati projektjüket megvalósító szervezetek részvételével zajlik majd. Természetesen arra is fórumot kell találni, hogy azok a desztinációk, ahol a folyamatok az elején járnak, első kézből ismerhessék meg a már előrébb járók tapasztalatait. Az idei év nagy kihívása továbbá, hogy a jogszabályi háttér hiányát a gyakorlati kérdések gördülékenyebbé tétele – következő pályázati kiírás, esetleg TDM-informatikai rendszerhez jogosultságok megállapítása – érdekében TDM-minőségbiztosítással vagy névhasználati szerződéssel szabályozásra kerüljön.

A következő pályázati kiírást is egyre többen várják országszerte. Célszerűnek látszik egy olyan ütemezést tartani, amely szerint a nyár – így a főszezon – végén jelenne meg egy újabb TDM-pályázat, amelynek beadási határideje az év végén lenne. Ezzel egyrészt lenne idő a szakma számára az új feltételek megismerésére, másrészt az önkormányzatok is inkább döntésképesek lennének az év végén új képviselőtestületük felállásával. A strukturális építkezés nagy kérdése, hogy az egyes TDM-szervezeti szintek közötti feladatlehatárolást milyen mértékben sikerül tisztázni, hiszen ennek függvényében a rendszer hatékonyabban kiépíthető lenne. A helyi TDM-szervezetek valóban a turisták minél jobb kiszolgálására, míg a térségiek a desztináció turisták számára történő bemutatására tudnának hangsúlyt fektetni.

A térségi szintű TDM-szervezetek ösztönzésével újra előkerül a partnerség fontossága, azonban itt talán már egyszerűbb lesz az összefogást elérni, mint tavaly vagy korábban helyi szinten összehozni az érdekelteket. A TDM-koordináció céljai között szerepel az a regionális szintű konzultációs sorozat megvalósítása is, ahol a régió TDM-szervezetei és kezdeményezései néhány potenciális partnerrel kiegészülve kapnának segítséget pályázati projektjük megvalósításához, a térségi TDM-szervezetek létrehozásához, a Leader szervezetekkel való kapcsolatépítéshez, a pályázók – nem pályázók közötti tapasztalatcseréhez, a regionális intézményrendszerhez való kapcsolódásról. Az egyre konkrétabb feladatok és a beinduló struktúrafejlesztési folyamatok eredményeként az idei évben a TDM-szervezeti rendszer várhatóan sokkal markánsabban jelenik meg mind saját tagjai részére, mind az intézményrendszer többi tagja felé. Ez egyúttal a desztinációk turisták számára történő megjelenítésének hatékonyságában is megmutatkozhat.