Kényes témával, a spamkérdéssel indult a Kreatív és a Zseron-Protopmail közös Emailmarketing konferenciájának délutáni programja. Hatházi Vera ügyvéd rögtön két típusba sorolta a spameket, az elsőbe kerültek azok a kéretlen levelek, amelyeknek a feladójáról nem tudjuk, hogy kicsoda. Itt többnyire adathalász webhelyek működése van a háttérben, ezek ellen sokat tenni nem lehet, legfeljebb azt, hogy nem vesz tudomást róluk az ember. Más a helyzet azokkal a spamekkel, ahol a feladó beazonosítható, a levél viszont kéretlen, mert a küldőjének nem adtunk hozzájárulást. Ekkor van értelme jogorvoslatért fordulni. Itt az az egyik gyakori trükk Hatházi Vera szerint, hogy a kéretlen üzenetküldést hitelesen hangzó jogi szövegekkel próbálják leplezni, eltussolni a cégek, felajánlják az – eleve nonszensz, hiszen kéretlen levelezőlistáról való – leiratkozás lehetőségét is. Valójában viszont a magáncímre küldött elektronikus reklámüzeneteknél mindig szükséges az előzetes hozzájárulás, ilyen szempontból mindegy, hogy emailt, sms-t vagy mms-t kap az ember. Természetesen ennek a szabályozási területnek is megvannak a maga hiányosságai, a jogszabály például nincs felkészülve a legújabb technikai vívmányokra, így például az okostelefonokra sem. Amikor például egy alkalmazást telepítünk, az számos engedélyt kér tőlünk, a jogszabály szerint azonban az ilyen típusú hozzájárulások névvel kell történjenek, ami egy okostelefon esetében nyilván nem valósul meg a gyakorlatban. Hatházi Vera ennek kapcsán egy olyan európai jogszabály előkészületére is felhívta a figyelmet, ahol a büntetés felső határa 100 ezer euró lesz, illetve az érintett cég árbevételének a 2 százalékáig terjedhet, ráadásul nemzetközi cég esetében ez alatt a teljes, világszintű bevételt kell érteni.

Az email kiállta az idő próbáját

A fentiek után szinte félve kezdett előadásába Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia (Oma.hu) vezetője, aki az emailadatbázis közösségi médiás bővítési lehetőségéről beszélt. Szerinte egy lájk nem képvisel azonos értéket azzal, mint amikor a hírlevelére van egy feliratkozója a cégnek. Az email kiállta az idő próbáját, ezért ezt hasznosabb is gyűjteni, mint lájkokra vadászni. Előadásában éppen ezért arra adott gyakorlati tanácsokat, hogy hogyan lehet a közösségi médiát emailcímek gyűjtésére használni. Ezek közül a legérdekesebb, egyúttal a hétköznapi felhasználók szempontjából legaggályosabbnak hangzó megoldás a Facebook-hirdetések elhelyezése kapcsán merült fel. Eszerint a feliratkozók gyűjtését célzó hirdetéseket érdemes olyan Facebook-oldalak mellett elhelyezni, amelyet vélhetően az adott cég célcsoportja kiemelten látogat, illetve a másik módszer, amikor a Facebook keres a hirdető hírlevelére feliratkozókhoz hasonló célcsoportokat. Ehhez viszont az szükséges, hogy a hirdetni akaró cég az email-listáját egyeztetésre átadja a Facebooknak , a Facebook rendszere pedig megkeresi a saját felhasználói közül azokat a személyeket, akik olyan emailcímről regisztráltak, amely a cég adatbázisában is szerepel. Ezt követően a Facebook az adott cég hirdetéseit hozzájuk hasonló viselkedésű, érdeklődésű embereknek jeleníti meg, feltételezve, hogy ők nyitottabbak lehetnek a kérdéses társaság üzenetére.

A konferencia egyik kulcstémája volt még a Gmail tabok problémája, azaz, hogy miképpen kerülhetik el a cégek, hogy üzeneteik, hírleveleik a mailboxban a „promóciók fül” alá kerüljenek, és ezáltal elkerüljék a felhasználók figyelmét. Erre Lévai Richárd, az RG Studio képviseletében adott gyakorlati tanácsokat. A legjobb ezen a területen is a megelőzés: azaz a vállalkozás már a feliratkozáskor jelezze, hogy a hírlevelek a promóciók fül alá kerülnek, és mutassa be, hogy miképpen lehet mégis azt a normál bejövő üzenetek között fogadni. Ez persze veszett fejsze nyele azok számára, akik már korábban feliratkoztak, mert ők egyszerűen nem látják az adott cégtől érkező leveleiket. Számukra célravezető lehet például Facebook-bejegyzésben elmagyarázni, hogyan helyezzék át a hírleveleket a normál bejövő mappába. Mivel azonban egy komplett Facebook-rajongói körnek kiküldött üzenet korántsem azonos a hírlevélre feliratkozottak körével, így egy ilyen posztnak nagy a holtszórása, ezért Lévai Richárd is azt a lehetőséget javasolta, hogy egyeztesse a cég a Facebookkal az emai-adatbázisát, így az adott üzenetet a cég oldalát követők közül ténylegesen a vállalkozás hírlevelére feliratkozók fogják látni, hiszen a közösségi oldal rendszere ez esetben is úgy jeleníti meg a hirdetést, hogy azok lássák csak, akik olyan emailcímmel regisztráltak, amely szerepel a hirdető adatbázisában.

A látogató bizalma

Pásztor Dávid, a UX Studio munkatársa a landing page tesztelésről és optimalizálásról beszélt, vagyis arról, hogy miképpen érdemes kialakítani azt a céloldalt, ahová egy keresőoldalon megjelenő találat, vagy hirdetés vezeti a felhasználókat. Nagyon fontos, hogy ezt a felületet optimalizálja, minél hatékonyabbá alakítsa a hirdető cég. Relevánsnak kell lennie: ideális esetben tartalmazza azt a kifejezést, amelyre a felhasználó rákeresett, illeszkednie kell a célközönség munkamenetébe, áttekinthetőnek kell lennie dizájnban és megfogalmazásban egyaránt. El kell nyernie a látogató bizalmát, aminek egyik fontos része a lábléc, illetve az abban feltüntetett információk a cégről. Pásztor elmondta azt is, hogy a landing page tesztelése rendkívül fontos, erre több módszer létezik, a tesztalanyok kiválasztásánál pedig érdemes odafigyelni arra, hogy olyan embert kérjünk fel a tesztre, aki státuszában, illetve felhasználói szokásaiban és internetes ismereteiben közel áll a célcsoportunkhoz.

Az esemény egyik szervezője, a Protopmail statisztikát készít a felhasználói számára arról, milyen eszközön nyitották meg a hírlevelet a címzettek, ehhez kapcsolódóan pedig egy infografikát állítottak össze a magyar mobilemail olvasási szokásokról. Az impozáns méretű infografikát itt tekinthetik meg.

A konferencia előadásai innen tölthetők le.