A Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesület által meghirdetett tanulmányút célja a jó gyakorlatok bemutatása, a magyar vidékről, a falusi turizmusról és Békés megyéről alkotott összkép javítása volt. - Lehet, hogy a világ végén vagyunk, de a világ végén is vannak olyan értékek, amely a világ közepévé teszik – fejezte ki ragaszkodását megyéjéhez és annak szépségeihez Frankó Pál, az egyesület titkára, aki a szakmai tanulmányutat vezette.

A program az Orosháza és Békéscsaba közötti kisváros, Csorvás határában fekvő Eszter tanyán (www.esztertanya.hu) kezdődött. A fehérre meszelt falú vályogházat a hagyományokkal összhangban újították fel, berendezése is teljes mértékben autentikus. A gyönyörű régi bútorok, berendezési tárgyak a családi örökséghez tartoznak.

A vendéglátó bemutatta a kétszobás, 8 ágyas, fürdőszobás szálláshelyet, továbbá a ház specialitását, a tanyapedagógiai programot, melynek keretében a környező nagyvárosokból érkező kisdiákokat ismertetik meg a falusi élet jellegzetességeivel, a kukoricafosztás, búzavetés, kenyérdagasztás szépségeivel.

Hintózás, sétakocsizás, pónilovaglás, mangalica disznótor, kalácssütés, kemencés és szlovák tájjellegű ételek megkóstolása, kézműves foglalkozások, állatsimogatást valamint tanyasi szabadtéri játékok is várják itt a vendégeket.

A tanya a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által minősített Nemzeti Tanúsító Védjeggyel ellátott 3 napraforgós falusi szállásadóhely, szakosodás szerint hagyományok portája. Az Eszter tanya együttműködik két közeli tanyával: a Ger-Vik tájtanya a szlovák népi örökséget, a Mangalicás tanya az őshonos állatokat mutatja be.

A csoport továbbindult Pusztaföldvárra, a Ravasz tanyára, amely Gyopárosfürdőtől 10, Orosházától 4 kilométerre található. Itt 12 hektáros területen pihenő- és szórakoztató központot alakítottak ki (www.ravasztanya.hu).

Csizmadia Sándor tulajdonos jó házigazdaként órákig tud mesélni a tanyában kiállított régiségekhez kapcsolódva a ház és a környék múltjáról. Az egykori Ravasz család tanyájából a tulajdonos 4 napraforgós, minden igényt kielégítő, 16 ágyas szálláshelyet alakított ki, ugyanakkor egy különálló épületben rendezvényházat alakított ki. Ez utóbbiban fogadják a vendégeket, itt lehet enni-inni, mulatozni úgy, hogy közben a jó 100 méterrel távolabbi szálláshelyen pihenő vendégeket ez nem zavarja. A tanya udvarán szabad tűzön, bográcsban főzött, kolbásszal megbolondított slambuccal, azaz öhömmel lakhattak jól a meghívottak.

A tanyán egy harmadik épületben rackajuhok, szamarak és néhány ló kapott helyet, a békés állatokat a gyerekek megsimogathatják, de igény esetén a két csacsi fogatot is húz, a lovakat meg is nyergelik. A tanya negyedik épületében komoly régiséggyűjteményben gyönyörködhetünk. Van itt minden a régi Pannónia motorkerékpártól a világháborús, térdben-bokában hajló műlábig.

Az út a megye legdélebbi részén, Mezőhegyesen folytatódott, ahol a városközpontban felkerestük a település több tucatnyi műemléképülete közül a méltán híres ménesudvart, a fedeles lovardát, a ménes kocsimúzeumát és a központi istállót.

Az 1784. december 20-án II. József császár által alapított császári és királyi katonai ménesintézet a mai napig is a lótenyésztést szolgálja. Az alapítást követő években épült fel a ménesintézet központi épületegyüttese, mely épületek ma is eredeti formájukban és funkciójukban állnak.

Az utat egy szintén különleges szálláshelyen, a Peregi Vendégházban (www.csanad.eu) zárta a csoport. A Mezőhegyes külterületén, a 47-es majorban, más nevén Külsőperegen található szálláshelyet egy százéves iskola épületében alakították ki. A vendégház a Mezőhegyes-Battonya főúttól csupán 1,5 kilométerre fekszik, 4-5 kilométerre pedig már Románia van. Az iskola főépületében, illetve a mellette levő "kisházban" hat szobában összesen 32 ágy várja a pihenésre, természetjárásra, kikapcsolódásra vágyó vendégeket. A szálláshely ideális nagycsaládosok és baráti társaságok részére. A konyha teljesen felszerelt, a társalgóban egyszerre akár huszonöten ülhetik körül az asztalt. A hatalmas (5800 m2) parkosított telken tűzrakóhely várja a főzni vágyókat.

A vendégház egyediségét az egyik tanteremben kialakított iskolatörténeti kiállítás adja, amely az 1960-as évek osztálytermét mutatja be. A vendégek beültek az iskolapadba, és úgy hallgatták a magyarázatot arról, milyen volt egy tanyasi iskola több mint ötven évvel ezelőtt.

Az iskola folyosóján a régi majorok élete – az aratás, a lovak, az ünnepek, a kisvasút – és a környékbeli történelmi épületek – zabostorony, Gluzek-féle elevátor magtár – elevenedik meg régi fekete-fehér fényképeken.

Mezőhegyesen azt tervezik, hogy jövő nyáron újjáélesztik a múlt századi majori mulatságok hagyományát: zenés-táncos népünnepélyt, cuhárét rendeznek.