1991 óta folyik a szívós munka a Pécsi Egyházmegye szakrális kincseinek népszerűsítése érdekében. A pécsi székesegyház bemutatását orgonaelőadással és a püspöki pincészet látogatásával bővítették. Főszezonban hetente egyszer a csodálatos képtárral rendelkező püspöki rezidencia is látogatható. A látványosan megújult Dóm Múzeum/ Kőtár is a kezelésükben van; ahol különleges hangulatú konferenciatermet is üzemeltetnek. Évente ismétlődő program a nagyszabású pécsi advent december 7. és 21 között. Idén már üzemel Mohácson a püspökség által megvásárolt, Csele Szállóból kialakított, teljes körűen felújított Nepomuki Szt. János Továbbképző Központ. A házban 53 szobát és két konferenciatermet alakítottak ki. A tetőterasszal és grillbárral rendelkező épületből szép a kilátás a Dunára, szabad kapacitását a turisták is igénybe vehetik. Mohácson egyébként magyarok, sokacok, szerbek, németek, romák élnek együtt békességben, a turisták a város szépen felújított műemlékeiben, múzeumában is gyönyörködhetnek. Nem is szólva a Mohács– Bóly fehérborút kínálta örömökről. A 25 kilométer hosszú, idillikus fekvésű borúton 600 falusi szálláshely és 2000 fős kóstolókapacitás várja a vendégeket. Bólyban a Batthyányi-kastély 50 hektáros kertjében nyaranta gasztronómiai napokat rendeznek. Innen csak egy ugrás a Siklós–Villányi borút; ahol 50 pincészetben rendelhető borkóstoló, valamint megtekinthető a siklósi vár és a középkori freskóktól díszes plébániatemplom. Palkonyán, a 18. században idetelepített német ajkú szőlőművesek védett pincefalujában egyszerre élvezhetjük a látványt és finom helyi borokat. Évente Villánykövesden, a Batthyányipincében tartják az európai bordalfesztivál megnyitóját. Nagyharsányban az 1687-es, győztes török elleni csata emlékműve mellett látnivaló a község 13. századi temploma. Máriagyűdön a 12. századig nyúlik visza a kegytemplom története, amelynek mai arculatát a 17. századi barokk átépítés formálta ki. Évszázadokig ferences szerzetesek éltek a kolostorban, amelyet most igényesen felújítva, zarándokháznak hasznosít a püspökség. Az erdők koszorújában fekvő Domus Mariae zarándokszálló áhítatot keltő boltíves szobái és kerengői ideális meditációs helyszínek. A volt kolostor 16 kétágyas szobáját hamarosan kiegészíti egy harkányi üdülő 10 férőhelye.
Hívő és turista
Mayer Mihály püspök bevezetőjében kiemelte, hogy az egyházi környezet a turizmusnak is hatalmas többletet tud adni, hiszen az ember az emelkedettebb világ felé törekszik, és az ilyen helyszínek összekötik a földit az égivel.
A konferencia egyik előadója, Ifjú György kifejtette, hogy a középkor hajnalán az emberek háborúzni, kereskedni vagy zarándoklat céljából keltek útra; azóta a turizmus jelentéstartalma megváltozott. Manapság reneszánszát éli a zarándokturizmus, amelynek alanya a hívő ember. A zarándok a hitben és szeretetben való megerősítést keresi a zarándokutakon. A határok azonban elmosódni látszanak: olyanok is csapódnak a zarándokcsoportokhoz, akik kevésbé hívők, de kíváncsiak; vagy más hitűek, akik a hit közelségét keresik, végül a hitetlenek, akik valamilyen pluszt (magasabb színvonalat, az átlagtól eltérő szellemiséget) várnak a vallásos úttól. A turisztikai tartalom is egyre inkább beleépül a zarándokútba. Bár a hívő közösségek számára az út gerincét a vallási program alkotja, ezt turisztikai elemek egészítik ki. Az aktív hívők jelentős része és a passzív hívők valamennyien igénylik a zarándoklaton a hit kegyelmét és gyakorlását, de szeretnének látni az adott országból más értékeket is. Sokkal általánosabb a turistaút vallásos tartalommal ( például a pápai audiencia, egy látogatás Assisiben vagy egy sor templom felkeresése). A világon található, turisztikai vonzerőként számba jövő műemlékek 65–70 százaléka egyházi eredetű. Míg a kegyhelyeket a vallásos rétegek keresik, a búcsúk, vallásos ünnepek már nyitottabbak, a templomok esetében pedig már inkább az általános turisztikai vonzerő kerül túlsúlyba. Egyre több kulturális programot rendeznek vallási helyszíneken. Hajszolt világunkban a zarándokszállások, egyházi intézmények új lehetőséget kínálnak egyéni turistáknak. A kolostorok, zarándokszállások a lelki „salaktalanítás”, a meditáció bázisai, ahol a megpihenni vágyó nem csak a belső rendcsináláshoz kap segítséget. Testi jóllétéről kiváló konyhák és pincészetek gondoskodnak. Ezeken a helyeken nyitottabb a lélek, fogékonyabb a szellem magasabb szintű üzeneteinek befogadására is.
