„Az elmúlt közel egy évtized során már hozzászoktunk, hogy évi 10 százalékkal csökken a kereslet a balatoni nyaralóházak iránt. A visszaesés mértéke 2001. szeptember 11. után már évi 30-40 százalékra emelkedett. Idén a tavalyi évhez képest már „csak” 20-30 százalékkal kevesebb vendég érkezett a nyaralóházakba, mint 2003-ban. A folyamatos vendégszámcsökkenés következtében egyes becslések szerint a Balaton közel 2 000 000 vendéggel lett szegényebb 1989-hez képest” – tájékoztatta lapunkat Tasnádi Zsolt, a 65 százalékban német beutaztatásra berendezkedett Happy Balaton Kft. ügyvezető igazgatója.
„A hihetetlen mértékű német vendégszámcsökkenés mögött számos ok húzódik meg. A kelet- és nyugatnémetek találkozóinak régen vége, és már a romantikából idelátogató németek száma is alaposan megcsappant. A 90-es évek első felében a kiszolgálás alacsony színvonala miatt sok vendég elmaradt, ők azóta sem tértek vissza, jóllehet, a nyaralás körülményei ma már lényegesen jobbak. A német piac, amely korábban a tó vendégkörének 90 százalékát biztosította, továbbra is komoly problémákkal küzd a társadalombiztosítás, a nyugdíjak és a munkanélküliség terén. Az infláció a statisztikák szerint kis mértékű ugyan, de a mindennapos fogyasztási cikkek és szolgáltatások ára 10-25 százalékkal drágult, ami érzékenyen érintette a Balaton német törzsutasközönségét. Problémát jelent az is, hogy a tó nyaralóházas ingatlankínálata elöregedett, korszerűtlenné vált, és mivel tulajdonosaik nyugdíjaskorba értek, jövedelmükből általában nem tudják felújítani azokat. Ezt a trendet nem ellensúlyozza a középosztálybeli polgári réteg által vásárolt és felújított, szálláshelynek felajánlott ingatlankínálat. Kevés a jó minőségű, tiszta, medencével is rendelkező, európai mércének megfelelő fizetővendégház. A Balaton mellett még mindig nem épültek olyan élményparkok, amelyek rossz idő esetén is szórakoztatnák az idelátogatókat. A tó körüli vállalkozások számára komoly konkurenciát jelent az Európa-szerte jellemző, olcsó, tengerparti üdülési ajánlatok tömeges megjelenése is” – fejtegeti a szakember, aki megoldásként olyan pályázat kiírását javasolná, amely támogatja a Magyarországra utaztató külföldi vagy hazai idegenforgalmi vállalkozásokat. A Magyar Turizmus Rt. és a MUISZ által a beutaztatók számára nyújtott marketing-hozzájárulást hasznosnak tartja, a támogatás összegét azonban kevesli. Úgy érzi, a jelenleginél nagyobb arányú támogatásban kellene részesülnie a turisztikai bevételek komoly hányadát adó beutaztatói ágazatnak. Szerinte az MT Rt. idei 6 milliárdos idei költségvetéséből legalább 1 milliárdot kellett volna áldoznia a beutaztatók közvetlen támogatására. Tasnádi Zsolt pozitívumként értékeli, hogy hosszú évek alacsony forgalma után átlagban 5-10 százalékkal nőtt az érdeklődés a cseh, szlovák és a lengyel családoknál a Balaton-parti vendégházaik iránt.
Arccal kelet felé!
A német vendégek beutaztatására specializálódott, fizetővendéglátással foglalkozó badacsonyi Miditourist utasai 1999-ben még 66 ezer, 2003-ban viszont már csupán 20 ezer vendégéjszakát töltöttek a Balatonnál. A társaság németországi közvetítői érdeklődés hiányában elmaradtak, mivel a vendégek az interneten keresztül, illetve a helyszínen olcsóbban találnak szállást. Az elmúlt két évben 70-ről 30 százalékra esett vissza a németek részaránya a vendégkörben, a belföldiek aránya ezzel szemben 8-12 százalékról 37-re emelkedett. Mindez azonban nem jelent megoldást, hiszen míg a németek 9-11, addig honfitársaink csak 2,7 vendégéjszakát töltenek el a társaság balatoni vendégházaiban. Sall Csaba, tulajdonos-ügyvezető a megoldást a fizetővendéglátásra nyitott kelet-európai piacok visszahódításában látja. Jövő tavasszal cseh, szlovák és lengyel turisztikai vásárokon állítanak ki. Idén már vettek részt lengyelországi vásáron, ami 7 százalékos növekedést eredményezett vendégforgalmukban. A szakember ennél is fontosabbnak tartja cégük internetes megjelenésének fejlesztését, amelyen keresztül nemcsak egy-egy piacot, hanem az egész világot képes megcélozni. A világhálón keresztül találtak rájuk többek között angol, finn és spanyol vendégek.
A 90 százalékban német vendégek beutaztatásával foglalkozó Opus Idegenforgalmi Kft. is új piacokon épít kapcsolatokat, míg megélénkül a német gazdaság. Rákos Györgyi cégtulajdonos- ügyvezető lapunknak arról számolt be, hogy idén először nekik sem sikerült nyereséggel zárniuk a szezont. Pedig a társaság jó piaci pozícióban van. Míg a part számos szolgáltatója likviditási gondokkal küzd, ők évről évre próbálnak terjeszkedni, bővíteni partnereik körét. „Hiába közelítettük meg az elmúlt évek foglalási számait, árbevételünk 20 százalékkal az előző évi alatt marad. Komoly gondot jelent, hogy egyre kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe vendégeink. Idén például feltűnően alacsony volt az érdeklődés a budapesti fakultatív kirándulások iránt. Ami még súlyosabb gond, hogy küldő piacainkon az olasz, spanyol és görög apartmanos ajánlatokkal kell versenyeznünk. Sajnos manapság a Balatonnál csak kompromisszumokkal lehet talpon maradni, még akkor is, ha a fellendülés várat magára, és legalább 2–3 évig erre az üzletpolitikára kényszerülünk
” Szállodák: vegyes tapasztalatok
A Danubius balatonfüredi szállodáiban (Marina és Annabella) jelentős mértékű volt a visszaesés a német vendégszámban. A 25 százalékos csökkenés azonban nem viselte meg őket. Hiszen míg négy éve a vendégkör 70 százaléka német volt, most a vendégek fele már belföldi. A vendégéjszakák száma a belföldieknek köszönhetően 1-2 százalékot emelkedett is, a tavalyi eredmények alatt maradó bevételek azonban hasonló problémát jeleznek, mint a fenti beutaztató esetében. Úgy tűnik, a Balaton turizmusában az idén folytatódik az évek óta tartó visszaesés. Az alacsonyabb forgalom miatt kesergő helyi szakemberek között akad azonban olyan is, aki egy természetes piaci tisztulás részeként fogja fel a forgalom csökkenését. Összeállításunkban a helyzetelemzés mellett igyekszünk felkutatni a Balaton kitörési lehetőségeit, és azt, hogyan profitálhat a tó a diszkont-légitársaságok budapesti járatnyitásaiból.
A Hunguest Hotels balatoni szállodáiban ez éppen fordítva történt. A külföldi vendégforgalom a vártnak megfelelően alakult, ezzel szemben még a 30 százalékos árengedmények ellenére is 20 százalékkal kevesebb belföldi érkezett. lllés László, a 4 egység igazgatója mindezt az évek óta tartó Balaton elleni sajtóhadjárattal és a rendkívül olcsó külföldi utakkal magyarázza. „A 20 százalékos vendégéjszakaszám csökkenéséért nagyban felelős a belföldieket távoltartó esős, hideg idő. Az árbevétel visszaesése még ennél is nagyobb mértékű, mintegy 30 százalékos, mivel a ház leromlott állapotú szobáit csak jelentős árengedményekkel tudtuk értékesíteni” – tájékoztatta lapunkat Lenzsér Csaba, a Club Aliga marketingigazgatója. A Club Tihanyban az év első 8 hónapjában a vendégéjszakák száma és a bevételek mintegy 16 százalékkal estek vissza.
Dán felmentő sereg
Az északi part kempingjeinek nagy részét üzemeltető Balatontourist ügyvezető igazgatója, Csákvári Árpád meglepő átrendeződésről számolt be. „Míg valamikor a német vendégéjszakák száma állt messze az élen, idén a szászötvenezres nagyságrendű német éjszakaszámtól mindössze négyezerrel marad el a dánoké.” Az osztrák éjszakák száma a belföldiekével megegyező módon, 25 százalékkal, a németeké 22, a hollandoké 6 százalékkal csökkent, a dánok által eltöltött éjszakák száma viszont 5 százalékkal emelkedett a január és augusztus közötti időszakban tavalyhoz képest.
A déli part kempingjeit működtető Siótour ügyvezető igazgatója, dr. Halmos Gábor kis fellendülésre számított, de ez nem így lett. „Eddig legalább a német partnertől kaptunk biztatást, aki az elmúlt 3 szűk esztendőben mindig talált magyarázatot utasaik elmaradására. 2002-ben az euróra való átállás és terrortámadás miatt történt visszaesést átmenetinek jósolták. 2003-ban a német partnerek a belföldi nyaralást múló szeszélynek tartották. 2004-ben azonban már ők sem gondolták, hogy tömegek töltik szabadságukat a négy fal között.” Így idén 10 százalékos visszaesés történt a vendégéjszakák számában. A belföldi éjszakák száma jobban, a bevételek az akciózás kényszere miatt azonban rosszabbul alakultak mint tavaly. A múlt évi 10 milliós eredmény után idén 30-at tervezett a társaság, előreláthatólag azonban csak az 5-10 millió forintot sikerül elérniük.
Ha a hegy nem megy...
Miben látják a kitörési pontot a turisztikai szakemberek? „A Balatoni Fejlesztési Tanács stratégiájának aktualizálásával és a Nemzeti Turizmus Stratégia (NTS) véglegesítésével 2005 szeptemberére a balatoni régió középtávú turisztikai stratégiája is elkészülhet” – tudtuk meg dr. Kovács Miklóstól, a Balatoni Turisztikai Projekt Iroda igazgatójától, aki azt is elmondta, hogy a német vendégek folyamatos csökkenésével fontos teendőik közé tartozik az új piacok megnyerése. A szakember nagy reményeket fűz a Balaton kártya 2005-ös bevezetéséhez is, amelynek célja, hogy előmozdítsa a régióban a fajlagos köl- tés és ezáltal a szolgáltatók profitjának emelkedését, kilátásaik javítását. A kártya négy élménycsoport (családi üdülés, természetközeli kikapcsolódás, élet örömei és önfeledt szórakozás) komplex szolgáltatáscsomagjaihoz kínál kedvezményeket. A várakozások szerint a kártya 2008-ra önfinanszírozóvá válhat, és klubkártyaként nagy szerepet kaphat a törzsközönség toborzásában. A középtávú tervek között szerepel, hogy egyszer elektronikus chipkártyaként szolgáljon, amellyel akár fizethet is a vendég.
Fapadosról mikrobuszba
Dr. Kovács Miklós úgy véli, a régió számára kitörési pontot jelenthetnek az MT Rt. Németország– Ausztria–Hollandia régió igazgatója, dr. Erdei János közelmúltban ismertetett javaslatai. A külképviselő tapasztalatai szerint ahogy a világ számos országában, Németországból is egyre többen utaznak irodai közvetítés nélkül úgy, hogy a szállást és valamely diszkont- légitársaság repülőjegyét az interneten foglalják le. A magyarországi régióknak, így a Balatonnak is célszerű lenne alkalmazkodnia a trendhez, akár úgy, hogy önállóan is megjelenjen a nagyobb fapadosok honlapján a szolgáltatók konkrét csomagajánla-taival. Mivel azonban a vidéki régiók és azok repterei a fapadosok üzletpolitikájából adódóan középtávon sem igen számíthatnak azok közvetlen járataira, legokosabb, ha maguk mennek Budapestre az egyre nagyobb potenciált jelentő utazóközönségért. (A főváros számára ez a réteg komoly növekedést hozott az idei évben). Mindez azonban csak a helyi vállalkozások összefogásával valósulhat meg, amelyek különféle időtartamú, vonzó, tematikus szolgáltatáscsomagokat állítanának öszsze, amelyek magukban foglalják azt is, hogy a vendégekért buszos transzfer érkezik a repülőtérre. „A régió ilyen jellegű, úgynevezett Fly and Bus termékeit ideális esetben egy szállásadókból, utazásszervezőből, esetleg busztársaságból és egyéb szolgáltatóból alakuló nagy tour-operátor fogná össze, de a vállalkozások közti együttműködés akár egyesületi formában is elképzelhető” – véli a Balatoni régió marketingigazgatója.
Sátor helyett faház
Akad már olyan szolgáltató, aki szálláshelystruktúrájának teljes körű reformját fontolgatja az ötlet hallatán. A Siótour nagy piacot lát a fapadosok utasaiban, akiket Budapestről nagy tételben, olcsón, buszos túraszervező közreműködésével szállítanának kempingjeikbe. Az új vendégkör megnyeréséhez azonban gyökeres szerkezeti átalakításra is szükség lesz, hiszen a repülővel érkezőkre nem jellemző, hogy cipelnék magukkal a sátrazáshoz szükséges kempingfelszerelést. Az új tulajdonos is gondolt már az átalakításra, és az elmúlt hónapokban állapotfelmérést végzett, amely alapján a társaság hamarosan kialakítja fejlesztési stratégiáját. Az már bizonyos, hogy siófoki, zamárdi, és balatonszemesi kempingjeinkben a fedett szálláshelyek irányába történik elmozdulás. Hoszszú távon a kereslet növekedésével pedig mind a 10 kempingjükben az első osztályú üdülőházak tehetik ki a kínálat túlnyomó részét. A Siótour ügyvezetője szerint a sátorhelyeknél hosszabb szezont biztosító, magasabb fajlagos áron értékesíthető, viszont szerényebb kapacitást nyújtó nyaralóházak értékesítésével, a „sátoroztatással” megegyező bevétel érhető el.
Még tart a rendszerváltozás
A szakmában dolgozók egyöntetű véleménye, hogy a média jobban támogatja, szebb és olykor hamis képet fest a horvátországi nyaralásról, és az indokoltnál lényegesen roszszabbul állítja be a balatoni helyzetet. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. ügyvezetője, Tar László tévesnek tartja azt a szemléletet, amely szerint a Balatonnak az Adriával kellene versenyeznie. Kezdeményezésére készülő marketingtervük részeként hamarosan megszületik egy, a Balaton helyét és versenyképességét meghatározó összehasonlító tanulmány, amelyben nagy tavunk fajlagos mutatók és természeti adottságok alapján a szomszédos édesvizekkel, a Wörthi-, és a Garda-tóval, a Fertő tó osztrák részével, és a tervek szerint a Chiemsee-vel mérettetik meg. A szakember reméli, hogy ezúttal bebizonyosodik: a Balatonnál olykor gyengébb adottságú tavak az előnyösebb turisztikai struktúra, magasabb színvonalú szolgáltatások és a hatékonyabb marketing miatt képesek jobb eredményeket elérni. Bizakodását az is adja, hogy az osztrák ORF televízióműsorából kiderült, a Fertő tó „rájuk eső része” a Balatonénál szerényebb földrajzi adottságokkal, magasabb szolgáltatói árakkal sokkal jobb eredményeket produkál, mint a mi tavunk.
Tar László rámutatott arra is, hogy a Balaton jelenlegi helyzete nézőpont kérdése. „A Balatont a szocia-lista világ útlevélrendszere tette Kelet-Közép-Európa »tengerévé «. Magától értetődő, hogy a »mesterséges piaci felduzzasztást« a 90- es évek elején bekövetkezett történelmi fordulat, a vasfüggöny lehullása után természetes tisztulási folyamat követi. Tudomásul kell venni, hogy nagy tavunk turizmusa ugyanazon a változáson megy keresztül, mint a szocialista nagyipar, csak az átmenet sokkal hosszabb, nehézkesebb, mert sokáig úgy tűnt – részben a délszláv háború hatására –, hogy a régi berendezkedés megmenthető. A délszláv háború véget érésével azonban bekapcsolódott Horvátország is a turizmusba, és mellette, újabb területek a Földközi- tenger partvidékén, amelyek az eddigi fő vendégküldő Németország turistáit terelik másfelé. A Balaton és az ország marketingjéért felelős szervek sokáig nem vettek tudomást a változásokról, minden évben csak utólag magyaráztuk az egyre gyengébb bizonyítványt, bízva abban, hogy a tó régi formájában eladható. Nem így történt, ezért most kevesebb a vendég, zajlik a Balaton gazdaságának »rendszerváltozása«. És ha valóban sikerül elszakadni a szocialista mintától és gondolkodástól, rá fogunk jönni, hogy nem kell mindenáron pótolni az óriási arányú német kiesést, nem kell a Balatonra több millió ember, ennyi lángossütő, ennyi gyenge szálláshely. Elég lenne mindennek csak a fele, de jobb minőségben, fajlagosan többet költő turistáknak” – vélekedik a nyugat-balatoni szakember.
Önálló közigazgatási régió?
Dr. Mihovics István, Révfülöp polgármestere szerint a Balaton számára az jelenthetne megoldást hoszszú távon, ha a 172 településből álló jelenlegi turisztikai régió lenne későbbiekben az önálló balatoni közigazgatási régió is. „Ezzel kialakulhatna egy egységes szemlélet a régióban, autonóm módon szerveződhetnének a vállalkozások, a Magyar Turizmus Rt.-től független marketingmunkába kezdve, és egy alulról építkező, új szervezeti struktúra állhatna fel. Mindezek nélkül nem tud talpra állni a térség. Az önálló balatoni közigazgatási régió megvalósíthatósága azonban átfogó szakértői vizsgálatokat igényel.” Ráadásul a Balaton közigazgatási régióként olyan nagyságrendű uniós forrásokra pályázhatna, amelyekből mindkét parton autópálya és vasútvonal építését is finanszírozni lehetne.
