Első körben nyilvánosan elérhető pártprogramokból próbáltunk tájékozódni, mivel azonban így nem sok konkrétumhoz jutottunk, megkerestük az MSZP, a Fidesz, az MDF, az LMP és a Jobbik illetékeseit. A pártoknál változó sikerrel jártunk. Bánki Erik, a parlament sport- és turisztikai bizottságának fi deszes elnöke a választási előkészületek miatt most nem tudott válaszolni kérdéseinkre, de ígértet tett arra, hogy március közepén megosztja olvasóinkkal a Fidesz turizmussal kapcsolatos elképzeléseit. A tavaly bejelentett kormányzati megszorító intézkedések idején kiadott nyilatkozatukból annyi tudható, hogy a Fidesz szerint vissza kellene állítani az üdülési csekk adómentességét. Több fórumon szorgalmazta a párt a turisztikai marketing keretének növelését is. A párt kiáll a falusi és agrárturizmus fejlesztése mellett, valamint szorgalmazza a pálinka otthoni főzésének legálissá tételét. A SZDSZ elképzeléseiről még kevesebbet sikerült megtudnunk. Annyi bizonyos, hogy a párt a honlapján szereplő program szerint támogatandónak tartja a helyben megtermelt élelmiszerekre, árucikkekre épülő falusi turizmust.
LMP: főszerepben a fenntarthatóság
Az uniós választásokon várakozásokon felül teljesítő Lehet Más a Politika (LMP) a turizmust a többi megkérdezetthez hasonlóan stratégiai ága zatnak tartja, amelyben jóval több potenciál rejlik annál, mint amit je lenleg kihasználunk. Ugyanakkor a turisztikai potenciál kihasználása során messzemenően figyelembe kell venni a turizmus társadalmi és környezeti hatásait. Az LMP szerint a környezet és a turizmus összeegyeztethető.
A turizmus Magyarországon a mai napig nem tudta kiheverni a 1970-es és 1980-as évek tömeg- és „lenyúlós” balatoni turizmusának örökségét – fejtette ki Jávor Benedek, az LMP szóvivője. Ezen változtatni kell. A kitörési pontok, amelyek egyben az ország turisztikai arculatának meghatározó pillérei is, a helyi munkavállalókat és értékeket előtérbe helyező öko-, kulturális, valamint az agrár- és falusi turizmus lehetnek. Utóbbi épülhet az erős agrárhagyományokra, de hatékony működéséhez elengedhetetlen a turisztikai és az agrártámogatások hosszú távú összehangolása. A hosszú távú gondolkodás meghatározó az egész turisztikai fejlesztési koncepcióra vonatkozóan. Nem lehet az LMP szerint például úgy – az egyébként magas hozzáadott értéket előállító – gyógy- és wellnessturizmust fejleszteni, ahogy azt tették többször, átgondolt üzleti hatástanulmányok nélkül a Széchényi-terv során felhúzott létesítmények esetében. Lényeges, hogy a fejlesztések során a befektetői tőke ne élvezzen túlzott autonómiát.
Fontos szempont a turisztikai fejlesztések terén, hogy infrastruktúra-központúság helyett nagyobb teret kapjon a marketing, hasonlóan a nemzeti turisztikai marketinghez. Jóllehet, e téren nagyobb probléma a rendelkezésre álló keret kiszámíthatatlansága, mint a keret nagysága. A kiszámítatlanság miatt viszont nehéz felépíteni egységes arculatot, mely jelenleg nincs is. El kell dönteni, hogy Magyarország minek szeretne látszani, és ehhez kell társítani a forrásokat, valamint a marketingtevékenységet – mondta Jávor. Az LMP úgy véli: nem azon van a hangsúly, hogy az ágazat kap-e önálló tárcát, sőt kár lenne szaporítani a minisztériumok számát.
MDF: turizmus hosszú távon, átgondoltan
A szabályozott piacgazdaság részeként a turizmusnak az MDF elképzelései szerint is fontos szerepet kell betöltenie hazánk gazdasági életében. Lényeges a hosszú távú, átgondolt tervezés, mely révén az ágazat évek múltán akár a 20%-át is előállíthatja az ország GDP-jének.
A turizmus nem kapna önálló tárcát az MDF szerint; a párt nem kívánja a minisztériumok számát növelni. A költséghatékonyság jegyében a turizmus valamely gazdasági jellegű minisztériumhoz tartozna. Lényeges, hogy a szakmai szervezetek hatékony támogatása mellett működjön a turizmus állami irányítása. A szakmai együttműködés különösen fontos lehet a turizmussal, illetve az agráriummal foglalkozó szervezetek és tárcák között.
Arra vonatkozólag, hogy a turizmus továbbra is a sporttal szerepelne-e azonos parlamenti bizottságban, Vavra László, az MDF gazdasági kabinetének képviseletében elmondta: célszerű lenne az ágazatot valamely külgazdasággal foglalkozó bizottsághoz sorolni. A turisztikai marketinget illetően Vavra kifejtette: ennek keretét egyelőre nem növelnék, de nem is csökkentenék. A válság elmúltával is meg kell tartani a potenciális közeli küldőországok területén kifejtett marketingtevékenységünket. Vavra úgy véli: nagyobb fi gyelmet igényelne különösen Lengyelország, amelyet mintha az utóbbi időkben kissé elfelejtettünk volna. A Magyarország márka fontos elemei, valamint az ország kitörési pontja lehet az egészségturizmus. Ezen a hazánkban kedvező ár-érték arányú és sokakat vonzó területen nagyhatalommá válhatunk, ha az unió végre elfogadja a betegek szabad áramlásáról és szolgáltatóválasztásáról szóló irányelvet, amelyet hazánknak szorgalmaznia kell. Kitörési terület a falusi és agrár-, illetve a magyar tudományra és kultúrára épülő turizmus. A turisztikai beruházások ösztönzésére költségcsökkentések szükségesek, de nem lehet csak egy ágazatnak kedvezni, hanem általában kell csökkenteni az élőmunkát terhelő járulékokat. Ez érvényes a szálláshelyi áfára is – emelte ki Vavra László.
MSZP: turizmus politikai párthatárok nélkül
Lényeges, hogy a turizmus és vendéglátás felügyelete a jövőben se legyen különválasztva – mondta dr. Ujhelyi István, a Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) elnöke, az MSZP szakpolitikusa. A szervezeti felépítésnél nagyobb jelentőséggel bír az ágazat hosszú távú, stratégiai tervezése. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (NTS) politikai párthatárok nélkül kell meghosszabbítani. Az uniós támogatások elosztása során továbbra is kiemelt szerepet kell játszania a turizmusnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósulása során odaítélt 4,6 százaléknyi közvetlen támogatási összegnek továbbra is ezen a szinten kellene maradnia.
Szükséges a vállalkozások versenyképességének növelése az élőmunkát terhelő járulékok, illetve a szálláshelyi áfa további mérséklése révén. A marketingforrások a válság elmúltával növelendők. Erősítendő a kapcsolat a környező országokkal főképp az egészségturisztikában, amely az örökség- és konferenciaturizmus mellett a párt 2020-ig terjedő turisztikai stratégiája értelmében a hazai turizmus célterülete. Fontos a fokozott marketingtevékenység a jelentős küldő piacnak számító BRIC országok – Brazília, Oroszország, India, Kína – területén. A Magyarország márkát illetően Ujhelyi elmondta: ennek kialakításán sokat lendítettek a tematikus kampányévek, de tennivaló még akad. A fenti három célterület erősítése mellett elengedhetetlen a hagyományokra alapozott jó minőségű szolgáltatások és programok társítása a márkaépítéshez, amelyhez a szükséges szakpolitikai döntést egy éven belül meg kell hozni. A MEH által 2009 tavaszán létrehozott Országmárka Tanács készülő marketingstratégiája alapján az összes ágazatot magában foglaló Magyarország márka épülhet. Az előkészített stratégiára a következő kormánynak csak rá kell bólintania. Fontos, hogy a turizmus továbbra is fajsúlyos maradjon a nemzetgazdasági ágazatok közt, hogy közvetlen és közvetett hatásaival együtt a GDP 9-10 százalékát tegye ki az ágazat. Ehhez hozzájárul az ÚMFT során odaítélt 300 milliárd forintnyi támogatás.
Jobbik: hagyományos és új
A Jobbik szerint a turizmus a programjukban is meghirdetett gazdasági minisztériumhoz tartozna. A parlamentben érdemes lehet valamely gazdasággal foglalkozó bizottság albizottságaként felállítani – ismertette a párt álláspontját Hegedűs Tamás, a Jobbik Gazdasági Kabinetjének tagja. Nemzeti turisztikai marketing terén építeni kell a hagyományosan erős területeinkre – Balaton, fürdők, Budapest, bor, puszta –, de ezek további fejlesztést igényelnek a konferencia-, gyógy-, welnessturizmushoz hasonlóan. Kisebb terület, de fi gyelmet érdemel és fejlesztendő az ökoturizmus, amely a Tisza árterületének újrarendezésénél juthat fontos szerephez.
Előnyt jelenthet az országmarketing terén jövő évi uniós elnökségünk. Magyarországnak maximálisan ki kell használnia az ebben rejlő reklámlehetőségeket. A legnagyobb lehetőség hosszú távon a gyógyturizmusban rejlik. Ennek nagy lökést adhat a még elfogadás előtt álló, a betegek szabad mozgását lehetővé tevő uniós direktíva. Az irányelv elfogadását követő helyzetre teljes erőbedobással készülnie kell hazánknak. Fogászati, valamint plasztikai sebészeti turizmusban Európában jelenleg is piacvezetők vagyunk. Lényeges, hogy az érdeklődést fenntartsuk a hagyományos küldőországokban, de érdemes odafi gyelni a nagy küldőpotenciállal bíró, fejlődő, erősödő középosztállyal rendelkező keleti országokra, mint Kína, India vagy akár Kazahsztán, Vietnam, Indonézia és Törökország.
Az országmárka kialakításában meg kell tartani a hagyományokat, de nem lehet csak a múlt sztereotip képeire építeni. Nagyobb teret kell kapnia a fürdőkultúrának, a bornak és gasztronómiának, de legfontosabb, hogy az összes szegmensben megfelelő hangsúlyt kapjon a minőség és annak biztosítása a vendégek elégedettsége érdekében.
A turizmus GDP-ből történő jelenlegi, multiplikátor hatással közel 8%-os részesedése a fentieket fi gyelembe vevő fejlesztési politikával 10-11%-ra növelhető. A munkahelyteremtésben, a helyi gazdaságok erősítésében kiemelt szerepet játszó ágazatban jelenlévő vállalkozások tevékenységét a Jobbik ösztönözné az uniós források felhasználásával, illetve a belföldi turizmust növelő üdülési csekk adómentességének visszaállításával.
