Hogy miért alakult ez így? Mind a MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége) mind pedig a Mabeusz (Magyar Beutaztatók Szövetsége) szerint nyomós ok az internet előretörése. De Molnár Gabriella MUISZ-, és Rácsai Ágnes Mabeusz-elnök egyaránt említi az ágazat még mindig tartó válságát is. Rácsai Ágnes még hozzáteszi: a turizmus világméretű fejlődésével egyre több desztináció és az ezeket képviselő iroda száll versenybe az utasok kegyeiért; óriási a verseny, melyben senki sem kockáztatna meg bármilyen többletköltséget hárítani az ügyfelekre.

Információ ingyen?!

Egy-egy megrendelő sokszor bekér 4-5 irodától is ajánlatot desztinációnként; ezek száma akár 15 is lehet. Anélkül, hogy elárulná, konkréten melyik desztináció érdekli. Ráadásul sokszor az első ajánlat dönt. Ennek olyannak kell lennie, hogy a fenti, szép számú vetélytársat mind maga mögé utasítsa. Azaz nincs idő több ajánlaton átmenve a legjobbat kihozni az elsőből. Egy-egy ilyen „díjnyertes”, már a teljes menüket is tartalmazó ajánlat akár 40 oldalnyi is lehet, különösen a MICE-turizmus esetében. Ha nem tetszett, megy a levesbe – mintegy 80%-ban. Az alkalmazottak pedig dolgoztak rajta sokat, kiadtak egy halom értékes információt, majd a felesleges csuklóztatásért egy fitying bevételt sem könyvelhet az iroda. Az sem ritka, hogy a visszatérő ügyfél 1-2 rendezvény során kiépített kapcsolatrendszer és helyi tapasztalatok birtokában a harmadik alkalommal már kifelejti az utazási irodát – panaszolja Rácsai Ágnes.

Utazási irodák vs szállodák

Az ajánlatkérések alacsony megvalósulási rátáját tetézi az utaztatók nem minden esetben felhőtlen viszonya a szállodákkal, különösen a MICE esetében. A szállodákat mind gyakrabban keresik fel közvetlenül a korábban beutaztatókhoz forduló ügyfelek – panaszolja Rácsai. Szállodája válogatja, hogy az adott ház mit vállal magára, kiadja-e a nála jelentkező ügyfélnek legjobb árait, vagy valamelyik utazási irodához küldi. Két vetélytárs országunkban – Csehország, Ausztria – Rácsai Ágnes elmondása szerint erősebb az összetartás a vendéglátás és az utaztatás között. „Be kellene látniuk a szállodáknak, hogy ha a desztinációt el tudjuk adni, azzal a szálloda is jól jár” – fejti ki a Mabeusz-elnök. Sovány vigasz, de nem magyar jelenségről beszélünk – ismerik el a szakmai szervezetek vezetői. Mi több, nálunk a 10-20%-os megvalósulási aránnyal egészen jól állunk – vigasztal Rácsai Ágnes olyan idegenforgalmi nagyhatalmak példáját felhozva, mint Málta, Görögország, Spanyolország.

Megoldás nincs

Megoldást az utaztatók a törvényhozástól hiába remélnek. Nem is fordult sem a MUISZ, sem pedig a Mabeusz a jogalkotókhoz. Sőt, legjobb tudomásuk szerint más európai országokban sem tette ezt meg senki, ahogy az uniós törvényhozást sem zaklatták ezzel. Molnár Gabriella szerint szokássá kellene válnia a díj kivetésének, de az ügy mögött nem áll kontinensen átívelő összefogás. Megoldást jelenthet akár, ha csak bizonyos mennyiségű információt kap meg az utas – mondja Molnár Gabriella. Ezen felül viszont fizetnie kellene, melyet ha mégis vásárolt az utas, a részvételi díjából levonnának – vélekedik egy jeles hazai utazásszervező munkatársa. Rácsai Ágnes úgy látja, rendkívül lecsökkent az utazási irodák aránya. Inkább közvetlenül foglalnak, de mindeközben, még ha esetleg spórol is az utas, elfelejti, hogy az utazási iroda egyfajta biztosítás folyamatos jelenléttel. Nélküle az utas, az ügyfél magára van utalva.