A fogyasztói tudat emelése és a szolgáltatókkal, a vállalkozói, üzleti szférával kapcsolatban álló fogyasztók védelme miatt szükség van egy olyan szervezetre, amely hatékonyan képes ellátni a fogyasztók érdekképviseletét. Már csak azért is, mert a vállalkozói szféra erősödése nem hozta magával a szolgáltatókkal üzleti kapcsolatban álló fogyasztói réteg hasonlóan gyors fejlődését – olvasható abban a beszámolóban, amelyet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) készített a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és fogyasztói érdekvédelmi bizottságának.

A tapasztalatok szerint egyre több az olyan fogyasztói probléma, amelyet bírósági úton próbálnak megoldani. A pereskedés során azonban elképzelhető, hogy a fogyasztó akadályba ütközik, és sem a megfelelő jogi képviseletet, sem a bírósági és a szakértői díjakat nem tudja megfizetni, ezért sokan inkább úgy döntenek: a bizonytalan kimenetelű és költségű eljárás helyett inkább elviselik az őket ért kárt. Az OFE szerint ráadásul a hazai bíróságok fogyasztóvédelmi ügyekben ma még nem rendelkeznek kellő gyakorlattal, és sajátos logikával alkalmazzák a fogyasztók jogairól szóló jogszabályokat. Szükség van tehát egy olyan alternatív fórumra, ahol a vitás kérdéseket egy harmadik fél közbenjárásával lehet rendezni. Ez az igény vezetett a fogyasztóvédelmi törvény békéltető testületekre vonatkozó fejezetének megalkotásához. A békéltető testületek jellegzetessége, hogy nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal, és a törvény a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületként jelzi őket. A Budapesti Békéltető Testület (BBT) 1999. júliusa óta működik. A tapasztalatok szerint elsősorban azok a fogyasztók keresik fel, akik korábban már minden fórumot megjártak, de panaszaikra sehol nem találtak megnyugtató megoldást, bírósághoz pedig anyagi okok miatt nem fordulhattak. A BBT munkája során kiderült: a fogyasztók sem jogaikról, sem a békéltető testület működéséről nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, és nagyon sokan kérik a személyes konzultációt. A BBT-hez 2000. júniusáig több mint háromszáz panaszbeadvány érkezett, és eljáráson kívül is több ezren kértek tanácsot. A békéltető testület eddig körülbelül háromszáz tárgyalást folytatott le, és ezek alapján tudható: az ügyek negyven százaléka a javító-karbantartó tevékenységgel, másik negyven százaléka pedig az utazási szerződésekkel volt összefüggésben. Ez utóbbi területen a fogyasztók korábban csak bírósági úton juthattak jogorvoslathoz, ma viszont a békéltető testülethez is fordulhatnak, ahol gyorsabban és egyszerűbben találhatnak megoldást. A kezdeti nehézségek után a BBT ajánlásait általában elfogadták a vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek, és megértették, hogy a testület tevékenysége nemcsak a fogyasztók, hanem az ő érdekeiket is szolgálja. Ugyanakkor a BBT nem egy olyan utazási irodával találkozott, amely semmibe vette a testület ajánlásait, és ezek kézhezvétele után sem orvosolták ügyfeleik panaszait. Az OFE tudomása szerint ezek az irodák azóta megszűntek.