Télen brit nyugdíjasok és kelet- közép-európai focisták veszik birtokukba a szigetet. Az Elias Beach Hotelben például ott-tartózkodásunk idején két orosz ificsapat legénysége mellett a lengyel PKN Orlen ifjúsági válogatottja edzőtáborozott. A négycsillagos elhelyezés, az uszoda és a szauna mellett a szállodához tartozó két labdarugó- pálya teszi igazán vonzóvá a sportolók számára az itt-tartózkodást. A repülőgépen magyar csapatokkal is találkoztunk, a Dunaferr sportolói mellett az NB III-as Kisújszállás csapata is itt készült fel a tavaszi fordulók viszontagságaira.
A legfontosabb iparág a turizmus Lefkos L. Phylactides úrtól, a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal marketingszakemberétől megtudtuk, hogy a 650 ezer lakosú szigetországban a foglalkoztatottak 35%-a az idegenforgalomban dolgozik, és mivel a munkaképes korú lakosság körében csupán 3%-os a munkanélküliség, évről évre több tízezer vendégmunkást is foglalkoztatnak. Az elsősorban orosz, román, bolgár és Srí Lanka-i ideiglenes munkavállaló általában fizikai munkát végez, és maximum két évet tölthet a szigeten, szigorúan a családja nélkül. Cipruson ugyan csupán egy egyetem működik, az is csak bölcsészkarral, mégis a munkanélküliek között viszonylag sok a diplomás. Sokáig viszont ők sem maradnak munka nélkül, mert általában az idegenforgalomban találnak, ha nem is képzettségüknek megfelelő, de legalább rendesen fizető állást: így lesz a vegyészből recepciós, a bölcsészből meg pincér valamelyik étteremben.
2001-ben 2,7 millió külföldi turistaérkezést regisztráltak Cipruson, ami ugyanannyi, mint egy évvel korábban volt. Tavaly augusztusban még 4%-os növekedést mutattak a statisztikák, de a szeptemberi események hatására a múlt év utolsó négy hónapja során 10%-kal visszaesett a forgalom. A bevételek a 2000. évi 1,2 milliárd ciprusi fontról tavaly 1,34 milliárdra nőttek, ami 7%-os növekedést jelez.
A fő piacokon ugyan jelentősen visszaestek a korai foglalások, az idei évben mégis 3-5%-os növekedésre számítanak a szakemberek. Ennek érdekében a tél végén komoly marketingkampányt indítottak Nyugat-Európában, mely hamarosan Magyarországot is eléri. A szakember szerint nem lenne másra szüksége a ciprusi idegenforgalomnak, maximum egy-két hóviharra Nyugat- Európában, és rögtön ömleni kezdenének a foglalások.
Magyarországon az idei évtől megduplázta létszámát a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal képviselete, hiszen a korábban egyszemélyes irodában immár Szuromi Júlia mellett a Hotel Taverna egykori PR-osa, Ács Viktória látja el információval az érdeklődőket. Szükség is volt a bővítésre, hiszen a Ciprusra utazó magyar turisták száma folyamatosan nő 1998 óta. Tavaly ugyan volt némi visszaesés, vélhetően a közel-keleti helyzet hatására, de remélik, hogy az idén újra fellendül a forgalom.
Az egyik legnagyobb probléma a magyar turisták esetében is, hogy a korábban népszerű hajós körutak már nem közlekednek Izraelbe, így csökkent a vonzerejük ezeknek a programoknak. Libanonba és Egyiptomba azonban továbbra is el lehet jutni egy néhány napos hajókirándulás során.
Az utazásszervezők részére számos kedvezményt biztosítanak, így idén januártól május végéig nem kell leszállási illetéket fizetniük a chartergépek után. Április-május hónapokban a Ciprusra látogató turistáknak nemkell repülőtéri illetéket fizetniük. A január és március között beszedett illetéket pedig visszatérítik a tour-operátoroknak.
Az angol kapcsolat
A ciprusiak és angolok történelme tucatnyi szállal kapcsolódik egymáshoz. A ciprusiaknak ez egy kicsit kutya-macska barátság. A sziget északi felének török megszállása idején (1974-ben) az itt-tartózkodó brit alakulatok nem akadályozták meg a partraszállást, sőt, sokak szerint hallgatólagosan támogatták is azt. Hogy miért? Nem akartak volna a brit birodalomtól alig 14 évvel korábban függetlenedett országból teljesen kivonulni. Így közelkeleti jelenlétük biztosított ezen a stratégiai fekvésű szigeten.
Amennyire kétértelmű volt az angolok viselkedése a török invázió idején, legalább annyi jót is tettek a ciprusiakkal. Rendszerre szoktatták e délszaki nemzet lakóit: ezért a térség számos államától eltérően Cipruson nincsenek szemetes partszakaszok, nincs parkolási káosz, az árusok kulturáltak. És persze kiválóan beszélnek mindannyian angolul, hiszen az iskolában kisgyerek koruktól tanulják, ráadásul nap mint nap gyakorolhatják is, mivel a turisták 40%-a Nagy-Britanniából érkezik hozzájuk. A sziget gazdasága azért is jól jár a britekkel, mert az itt állomásozó angol zsoldos katonák kétéves kiküldetésük végeztével nagyon gyakran visszatérnek Ciprusra, hogy itt éljenek, vagy vállalkozásba kezdjenek.
A briteket a nemzetek rangsorában a skandinávok, a németek majd az oroszok követik. Ez utóbbiak száma ugyan az 1998- as orosz gazdasági krízis óta évről évre csökken, de még mindig évente 140 ezer turista érkezik a nagy orosz birodalomból Ciprusra. Ez a szám 1995-ben meghaladta a 200.000-et, ami akkor a harmadik helyezést jelentette. E népszerűség egyik oka, hogy Ciprus az elsők között biztosított vízummentességet az orosz turisták számára, amit a mai napig fenntartott (érdekes módon hazánkat valami furcsa sietség fogta el ez ügyben, pedig ezek szerint még ráértünk volna a vízumrendszer visszaállításával). INFRASTRUKTÚRA Repülőterek: Nicosia – a demarkációs vonalon fekszik, korábban ez volt a sziget legfőbb reptere, most nem üzemel. Larnaca: 1974-ben a megszállás után 40 nap alatt fejezték be, ma innen bonyolódik a légi közlekedés zöme. Paphos: a sziget dél-nyugati szélén található légi kikötő chartergépeket fogad, elsősorban Nyugat-Európából. Úthálózat: kiváló, nyugat-európai színvonalú, az ott megszokott zsúfoltság nélkül, az autópályákon nem kell fizetni. Autóbérlés: az összes jelentős márka jelen van, az árak barátságosak, az üzemanyag pedig jóval olcsóbb, mint nálunk. Tömegközlekedés: buszokkal, illetve service-taxinak nevezett iránytaxikkal. Telefonon rendelhető limuzinok, melyek napkeltétől napnyugtáig közlekednek a városok között, egy út ára 2,5 font.
Turizmusfejlesztési tervek
2010-ig szól a CTO ambiciózus fejlesztési terve, melynek célja, hogy kikerüljön Ciprus a „napfény és homok” típusú desztinációk köréből, ezért a kultúrára és a természetre helyezik a hangsúlyt. A jövőben arra kívánják felhívni az utazók figyelmét, hogy a ciprusi emberek barátságosak, a turizmusban dolgozók pedig igazi profik. Hangsúlyozzák a megfelelő ár-érték arányt, és a környezeti szempontokat is figyelembe vevő fenntartható turizmus fejlesztéséért fáradoznak. Számítanak arra, hogy az Európai Unióba való belépés előnyös lesz számukra. Anyagilag vélhetően rosszabbul járnak majd, de biztonságot ad nekik a szövetséghez való tartozás. Abban is bíznak, hogy a sziget kettéosztottsága is megszűnik nem sokkal ezután.