Bár az európai átlaghoz képest jelentős a lemaradásunk, és az a tény, hogy a hazai lakosság alig négy százaléka rendszeres étteremjáró, nem sok reményre ad okot, a kép mégsem teljesen sötét – mondta el nyitó előadásában Wiszkidenszky András, a konferencia házigazdája. Hozzátette, ugyanakkor a gasztroturizmus jellemzői között ott van az átlagosnál magasabb költési hajlam, és nagy a visszatérési ráta.

Kincses Márk, a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégia titkára arról beszélt, hogy a bor és a gasztronómia központi szerepet tölthet be a nemzeti marketingben. Elmondta, jók az alapok, hiszen gasztro és kávéházi kultúránk erős, és egyáltalán nem tartja elfogadhatatlannak, hogy a pusztaromantika szerves része legyen. „Nem az a mérce, hogy hány Michelin csillagos éttermünk van – fűzte hozzá -, hiszen a britek jóval több ilyen éttermet jegyeznek, mégsem mondhatjuk, hogy a brit konyha magasabban jegyzett lenne a miénknél.” A titkár beszámolt arról, milyen erőfeszítéseket tesz a Magyar Turizmus Zrt, hogy fejlessze nem csak a küföldi vendégeket, hanem a hazai keresletet is célzó gasztroturizmust.

„Az vagy, amit eszel!”- kezdte előadását Kozák Ákos, a GFK Hungária ügyvezetője. A konferencia megismerhette a magyar étkezési és fogyasztói szokások 1989 óta összegyűjtött adatait, statisztikáit. Az utóbbi években a megnövekedett árak miatt megfigyelhető az egészségtudatos táplálkozás bizonyos fokú visszaszorulása, ugyanakkor az is kiderült, hogy fizetőképességi kategóriától függően nagyok az eltérések. Csökkent a minőség és az eredet szerepe, bár nem ez volt a szándék.

László Géza, a Business Superbrands Szakértői Bizottság képviseletében arról beszélt, milyen drasztikus behatások érték a magyar fogyasztókat a közelmúltban, Eran Yasur, a Forum Publishing Ltd. részéről pedig a világszerte alkalmazott Product of the Year díjat mutatta be. Az izraeli szakember elmondta, szerinte a magyar piac jó irányba mozdult el a csikós-gulyás irányvonalhoz képest.

A Young&Rubicam vezérigazgatója, Aczél László a márkaépítés rejtelmeibe avatta be a közönséget. „A gasztronómia hiperszegmentált, és az esetek többségében csak klónokat vagyunk képesek gyártani – mondta a gasztrobloggerként is ismert reklámszakember. Ezt követően jó és rossz példákon keresztül mutatta be a brandépítés szövevényes útvesztőjét, ahol sok magyar gasztro-vállalkozó tévedt és téved el.

Utolsó előadóként Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Marketing Tanszékének munkatársa ismertette az egyetem 2010-es kutatásának eredményeit, mely az ország jelképeit és karakteres értékeit volt hivatott felmérni, középpontban a gasztronómiával. A felméréből kiderült, hogy a gasztronómia kézenfekvő kitörési pont lehet, de ennek feltételeit teljesíteni kell. Alkalmazkodni kell a food-trendekhez, de a lakosság attitűdje pozitív.

A konferenciát nemzetközileg ismert magyar brandek képviselőinek kerekasztal beszélgetése zárta.

Szöveg és kép: Kolbe Gábor