Ezek között jelenleg 812 helyszínt tartanak számon, amelyek közül 628 a kulturális emlék, 160 a természeti szépség, 24 pedig mindkét kategória elvárásainak megfelel. Most első ízben került fel a listára bahraini, bosznia-hercegovinai és moldáviai látványosság. Bekerült a kulturális világörökségek közé az Albánia déli részén fekvő Gjirokastra városa, amely az ottomán építészet szép példája, XI., XVII. és XIX. századi épületekkel. Bahrainban a Qal’at al-Bahrain régészeti feltárás, Fehéroroszországban, Neszvich városában a Radziwill család palotája és a köré épült kulturális komplexum érdemelte ki a nemzetközi elismerést. Belgiumból az antwerpeni Plantin-Moretus ház és műhelymúzeum- együttes került fel a listára. Ez volt Európa egyik legjelentősebb korai nyomdája.
Nemzetközi elismerést kapott Mosztarban az Öreg-híd és környéke a török kor előtti, keleti ottomán, mediterrán és nyugat-európai építészeti stílusok keveredése miatt. A délszláv háborúban lerombolt hidat és az ágyuzások miatt megsérült épületek többségét mára már helyreállították, ezért kerülhetett most fel a városrész az UNESCO listájára.
Kubából a gyarmati idők fénykorát idéző Cienfuegos történelmi városközpontja, Makaó történelmi belvárosa pedig a portugál és kínai kultúra különleges keveredése révén jutott a listára. Izraelből a Bibliában is szereplő Megiddo, Hazor, Beer Sheba egykori városaiból mára maradt halmok, illetve az egykori Tömjénút négy városa: Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta vált kulturális világörökséggé.
