A tárlatok ötletét az adta, hogy 2007. nyarán a Mátrai Hőerőmű Zrt. bükkábrányi bányájában, 65 méter mélyen, hétmillió éves mocsárciprus erdőmaradványokat találtak - tájékoztatta a Turizmus Online-t Szolyák Péter, tárlatvezető, őstörténész-muzeológus.

A 16 fatörzsből négyet - külön engedéllyel - a Herman Ottó Múzeum munkatársai vágtak ki és az intézménybe szállítottak konzerválásra. Ezzel egy időben született az a gondolat, hogy egy új, az ősfák korát - azaz a földtörténeti miocén kort - bemutató kiállítást hozzanak létre.

A múzeum több mint 369 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió közreműködésével a "Pannon-tenger kiállító épület és a múzeumi rendszerben történő működtetése" című projekt megvalósítására. A támogatás az összköltség 85 százalékát biztosította.

A 2010-ben kezdett és 2013 novemberéig megvalósított beruházással egy új, kétszintes, részben földbe süllyesztett, 942 négyzetméter összterületű szárnnyal bővült a Herman Ottó Múzeum főépülete. Ebben pedig két állandó kiállítást nyitottak: " Őserdei ösvényeken - A bükkábrányi mocsárciprus-erdő kora", és a Kárpátok ásványai" címmel.

A múzeum szerződést kötött több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolával, hogy kedvezményes belépőjegyeket biztosítanak az érdeklődő osztályoknak, csoportoknak. A gyerekek szakszerű tárlatvezetést kapnak és igény szerint múzeumpedagógiai foglalkozásokon is vehetnek részt.

Emellett a Herman Ottó Múzeum ötmillió forint vissza nem térítendő támogatás is kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A pénzből a Miskolctól távolabb levő településeken tanuló iskolás gyerekek szállítását finanszírozzák a múzeumba és kedvezményes belépőket is biztosítanak nekik a kiállításokra. Így hatezer diáknak teszik lehetővé a tárlatok látogatását. Nemcsak a természettudományi bemutatókkal, hanem a képtárral és a régi múzeumépületben levő kiállításokkal is megismertetik a fiatalokat.

A projekt részeként az intézményben levő konferencia-, vetítő-, és a múzeumpedagógiai termet is fejlesztették. A közeljövőben pedig a kiállító épületben kétmillió forintos költséggel látványraktárat is alakítanak ki.

Szolyák Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpátok ásványait szemléltető kiállítás azért fontos, mert ez hazánk határán belül a legteljesebb gyűjteménynek számít. Emellett a határon túli területekről is bemutat néhány különlegességet. A Kárpátok ásványait területi egységekre bontva tárják a közönség elé.

A másik kiállítás a miocén földtörténeti kort mutatja be és a 23-tól 5,3 millió évig - összesen 18 millió évet számláló időszakot fog át. Bemutatja a bükkábrányi bányában talált fák kutatásának történetét, a konzerválásukat, továbbá a miocén kor gazdasági nyersanyagait: az édesvizektől az építőanyagokon át a lignitig. Láthatják az egykori földrengések hatását, a Bükk, illetve a Zempléni hegység keletkezését, illetve egy vulkáni modellt is amely Tokaji kopasz hegyen működött és mára kialudt tűzhányót szemlélteti. Ugyanakkor az érdeklődők megismerkedhetnek a bükkábrányi lignitbányászat történetével is, láthatják a miocén kor ősállatait és növényeit, valamint az akkori vízivilág élete is eléjük tárul.

A kiállítás múzeumtörténeti különlegessége az 1900-ban Miskolcon, a vasúti rendező-pályaudvar építésekor talált mamutagyar, amely az utolsó jégkorszakból való. A tárlat záró része pedig a Rudabányáról származó ősmajom maradványt és az őslénytani lelőhelyet mutatja be. Ez az állat tízmillió évvel ezelőtt élt, amely az emberi evolúció kezdetére tehető.

A tárvezetőtől azt is megtudtuk, hogy az idén 115. éves múzeum éves programsorozata 2014-ben elsősorban a névadó tudós-polihisztor életéhez kapcsolódik. Herman Ottó ugyanis ebben az évben száz esztendeje, hogy elhunyt. Ezért az intézmény ennek a kiváló személyiségnek a széleskörű munkásságát igyekszik széles körben konferenciákon, rendezvényeken bemutatni.