A 140 éves épület felújításához az Európai Unió 389 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A költségekhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 72 millió, míg Komárom önkormányzata 10 millió forinttal járul hozzá - mondta a Monostori Erőd Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Varga István tájékoztatása szerint a felújítást követően megnyíló állandó kiállításon a dunai hajózás történetét és a Duna menti mesterségek hagyományait mutatják be. Felépítik egy bőgőshajó fedélzetének mását, amelyen a látogatók mozgathatják a kormánylapátot, cipelhetik a liszteszsákot vagy akár a horgonyt is leengedhetik. Megidézik az aranymosók, a halászok, a hajóépítő ácsok, szekeres gazdák munkáját. A hajómalmok működését makett segítségével ismerhetik meg a látogatók.

A felújítás után a Dunai bástya előtti partszakaszon lévő folyami kikötőt is használni lehet majd. Az erőd a Mahart PassNave Kft.-vel való együttműködéstől azt várja, hogy a vízi turizmus bevonásával növelhető lesz a látogatók száma. Ráadásul az erődbe így eljuthatnak majd a közeli Neszmélyi Hajóskanzen múzeumhajói, köztük a történeti jelentőségű hadihajó, a Lajta monitor is.

A Monostori erőd a komáromi erődrendszer tagjaként 1850 és 1871 között épült. Az örökkévalóságnak épített létesítmény azonban elkészültével szinte egy időben, a korszerű haditechnika megjelenésével elvesztette hadászati jelentőségét. A Dunai bástya, más néven Parancsnoki torony az erőd legfontosabb része, önállóan is védhető egység. Az épület egy földdel fedett, árkokkal csaknem teljesen körülvett, középudvaros, zárt patkó alakú, 3, illetve 4 szintes ágyútorony.

Az első világháború békeszerződése az erődrendszert kettévágta: a Monostori erőd, a Csillag erőd és az Igmándi erőd Magyarország területén maradt, míg az Öregvár, az Újvár és a Nádor-vonal Szlovákia területén, Komárnóban található.