Hamarosan valamennyi régióban lezárul a TDM-pályázatok határideje, de már most jól körvonalazódnak a tapasztalatok. Az látható, hogy azokon a helyeken, ahol korábban a TDM elméleti hátterét megismerték a szereplők, sikeresebben vették az akadályokat, így például a Balatonnál vagy Észak-Magyarországon. Ugyanakkor ott, ahol az idén ismerkedtek a TDM fogalmával és egyúttal a pályázat amúgy sem túl egyszerű feltételrendszerével, ott ez a folyamat sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem ment végbe.
A pályázók sokszor kifogásolták, hogy ötéves fenntartási kötelezettséget kell vállalni, ami azonban olyan általános európai uniós feltétel, amelyet nem lehet megkerülni. Ez azt is jelenti, hogy a TDM-projektek sikeres lebonyolításához további ismereteket és rutint kell szerezni, amit elősegít a december 1-jén megrendezett első országos TDM szakmai nap. Ennek is az a célja, hogy a TDM-szervezetek olyan információkhoz jussanak, amelyek az elkövetkező időszakban aktuálissá válnak, legyen az a projektjük lebonyolításával kapcsolatos ismeretek, vagy a térségi TDM szervezeti szint létrehozatalának módjai, a TDM szervezeti szintek közötti együttműködés.
Kreatív megoldások
A pályázók egyébként sokszor kreatív megoldásokat találtak a pályázati feltételrendszer kielégítése és a helyi folyamatok öszszekapcsolására. Többen ötvözték a nonprofit kft és az egyesületi szervezeti formát. Ez utóbbi tulajdonosként jelenik meg az előbbiben, így a folyamatos taglétszámváltozásra – különösen a kezdeti időszakban – lehetőséget ad az egyesületi forma, míg a gazdasági társaság a vállalkozási típusú tevékenység végzését segíti elő.
El kell azonban azt is mondani, hogy sok helyen a TDM-pályázat kiírásával egy időben kezdtek a szervezetfejlesztéshez, ami – különösen egyesületek esetében – úgy elhúzódott, hogy akár a pályázat beadását is meghiúsította. Ez azzal a tanulsággal szolgál, hogy a mostani beadási határidők lejártával sem szabad ezeket a folyamatokat leállítani.
Az önkormányzati kompetenciák megosztására és átadására vonatkozó követelmények teljesítése szintén komoly fejtörést okozott. Itt a finanszírozási kötelezettség nem áll párhuzamban a döntéshozatali kompetenciával, azaz a többségi finanszírozás mellett kisebbségben maradnak a döntéshozatal során. Az önkormányzati jogszabályi háttér miatt gazdasági társaságban való részvétel ráadásul csak többségi befolyású tulajdonosként lehetséges, ami időközben ugyan pályázati értelmezés szempontjából elfogadott lett, de sok félreértést okozott. A TDM alkalmazott önkormányzati alkalmazásban való maradásának pályázati lehetősége ráadásul a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, ha egy szervezeti egység kikerül az önkormányzat közvetlen felügyelete alól, akkor az abban lévő státusz sem maradhat meg.
Az elszámolható költségek között a marketingköltségek a pályázók véleménye szerint nagyon alacsony szinten kerületek lekorlátozásra, mindössze az elnyerhető támogatás 25-35%-át lehet erre felhasználni. Ugyanakkor itt a kiíró szándéka kifejezetten az volt, hogy a szorosan vett promóciós tevékenységen túl is gondolkodjanak a TDM-szervezetek és a szolgáltatások piacra vitelével elsősorban a turisták megszólítására, egy-egy desztináció márkaképzésére sokkal jobb eséllyel induló térségi szervezetek foglalkozzanak – bár ez a desztináció méretétől függően változhat.
Az Észak-magyarországi régióban a helyi és térségi TDM-pályázati lehetőség miatt egyedülálló és éppen ezért rendkívül hasznos tapasztalatokat szereztünk, ami különösen a 2010-ben várhatóan országszerte megjelenő térségi TDM-pályázatok előkészítéséhez is ad muníciót. Ennek keretében kiemelném, hogy nem lehet egybeeső beadási határidővel kiírni a két szervezeti szint pályázatát, hiszen a helyi szervezetek érthető módon minden rendelkezésre álló időt kihasználnak a szervezetfejlesztésükre, ugyanakkor – mivel egyúttal ők a térségi szint alkotói is – csak amikor formailag is létrejöttek, tudnak továbblépni a térségi szintre. A másik kulcskérdés a feladatok lehatárolása: a helyi és térségi szintek közötti feladatmegosztás tudatossága mindkét szervezeti szint feladatvégzését hatékonyabbá és sikeresebbé teheti.
A TDM-szoftverbeszerzés kizárása az elszámolható költségek közül a legtöbb pályázót érintette és sok esetben el is kedvetlenítette. Összességében elmondható, hogy egyszerre van jelen a pályázók részéről a túlzott szabályozással és a pályázati feltételrendszerrel szembeni kritika, illetve a további információk és szakmai támogatás iránti igény – amit azért nem is olyan egyszerű megoldani.
Hogyan tovább?
2010-ben helyi és várhatóan térségi TDMszervezetek támogatására is várható pályázati kiírás, hasonló szakmai célok megvalósítására, mint idén. A kiírás szakmai feltételrendszerének kidolgozásához szeretnénk felhasználni mind a pályázó, mind a nem pályázó desztinációk kérdőíves felmérésének eredményét, amivel hamarosan megkeressük a 2008-ban regisztrált desztinációkat.
Terveink között szerepel, hogy az általános TDM-fórumok mellett a potenciális TDMpályázókkal szűkebb körű, operatívabb konzultációkat szervezünk.
A TDM-szervezetek informatikai rendszeréről szóló döntés napirenden van, a rendszernek 2010. tavasz végén működnie kellene.
Szintén tisztázásra váró kérdés, hogy mit is tekinthetünk TDM-szervezetnek? Ennek valamilyen – jogszabályi vagy egyéb – meghatározása, minőségbiztosítása ugyancsak hátravan még. A kérdésre adott válasz sok szempontból egyszerűsíthet egy további TDM pályázati kiírást is, de egy TDM-informatikai rendszerhez való hozzáférési jogosultság megállapításához is nagy segítség lenne.