Göncz Kinga hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a rendszer működőképessége érdekében érdemes tanulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tudják adni az utazásokra is följogosító tartózkodási engedélyt. Ugyancsak össze kell hangolni a tagállamok eljárásmódjait a bizalom erősítése érdekében. A képviselő arra is fölhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szűrésére szolgáló számítógépes információs rendszert. Ennek korszerűbb, biztonságosabb változatát, a SIS II rendszert pedig minél előbb működőképessé kell tenni. A harmadik országokból érkezett polgárok tartózkodásának megkönnyítésére olyan szabályokat kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a jogállamiság, az emberi jogok, az adatvédelem, a biztonság követelményeinek - hangsúlyozta Göncz Kinga, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak is érdeke szabad utazásuk biztosítása.

Háttér:

A parlament által elfogadott rendelet értelmében a hosszú távú - vagyis a három hónapot meghaladó - tartózkodásra jogosító schengeni vízum tulajdonosai április 5-től szabadon utazhatnak az Európai Unió területén. A jogszabály ezzel föloldaná azt az ellentmondásos helyzetet, amikor például egy uniós tagállamban tanuló, illetve dolgozó külföldi diák vagy tanár nem hagyhatja el az adott ország területét az úgynevezett D-vízum birtokában, mert az nem jogosítja föl a határátlépésre a schengeni zónában. A rendelet hatályba lépését követően a hosszú távú vízum tulajdonosa ugyanúgy szabadon mozoghat az EU területén, mint a tartózkodási engedély birtokosa, vagyis minden félévben három hónapot tölthetne egy másik tagállam, vagy tagállamok területén. Magyarország azon tagországok közé tartozik, amelyek időben ellátják a hosszú távú vízum tulajdonosát tartózkodási engedéllyel, így az ő schengeni zónán belüli szabad mozgásuk nem ütközik akadályokba. (MTI)