Az egésznapos sajtünnepen egy pillanatra nem lankadt az érdeklődés a finomabbnál finomabb sajtkülönlegességek iránt. Nagy hangsúlyt fektettek az edukációra – úgy a gyerekek, a felnőttek és a szakma tekintetében egyaránt. A legkisebbek számára mini sajtüzemet állítottak fel, ahol sajtot készíthettek, tehenet fejhettek, megismerhették a tejelő állatok életmódját. A felnőttek egy applikáción keresztül a fesztiválon felvonultatott közel félezer sajt mindegyikéről kaphattak információt. A sajtkészítők pedig a Sajtkollégium előadásain vehettek részt, ahol hazai és nemzetközi szaktekintélyek előadási segítették fejlődésüket.
“Az esemény által hazánk újabb nagy lépést tett a kifinomult, minőségi sajtfogyasztás irányába, amire óriási szükség van, hiszen az EU-s - évi 18 kg-os - átlag mintegy kétharmadát, hozzávetőleg 13 kiló sajtot fogyasztunk, és ennek körülbelül 70%-át a trappista teszi ki. Küldetésünknek érezzük, hogy a magyar közönséggel minél több minőségi sajtot ismertessünk meg, ezáltal formáljuk az ízlésüket. Azt gondolom, hogy a Nemzetek Sajtfesztiválján felvonultatott 25 ország 400 féle sajtja kinyitja a látóteret. Emellett roppant fontos, hogy az egyre jobb sajtokat gyártó termelők megmutathassák magukat, ezért indítottuk el a Nemzet Sajtja versenyt, melynek zsűrizését két nemzetközi szaktekintély végezte, és a győztes részt vehet a sajtok Bocuse d’Or-jának tartott Mondial du Fromage elnevezésű világversenyen” - mondta Gábossy Ádám, a II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljának főszervezője.
"Budapesten többnyire olyan sajtokat ízleltem, amilyenekkel Franciaországban nemigen találkozni. Éppen ezért nagy hatással voltak rám. Bár Franciaországot nevezik a sajtok hazájának, ettől függetlenül azonban fantasztikus gyöngyszemeket lehet találni a sajtokról kevésbé ismert, kisebb országokban is. Magyarországon több különleges, minőségi gyöngyszemet találtunk” – jelentette ki Dennis Halle sajtszakértő.
„Új vagyok a magyar sajtokban, de le vagyok nyűgözve, mert kiváló minőségűek. Az angol sajtokhoz képes voltak rendkívül hasonlóak és teljesen különbözőek is. Például a fokhagymás és a mazsolás ízesítésűek nagyon megleptek. A félkemény és kemény sajtok közül kerültek ki a kedvenceim, valamint a győztes sajt is” – árulta el Ross Capes sajtszakértő.
A Nemzet Sajtja címet a Reményik Kálmán által készített Balaton sajt nyerte. Ezzel lehetőséget kap, hogy részt vegyen a sajtok Bocuse d’Or-ján, Mondual du Fromage elnevezésű világversenyen.
“2014 óta készül a rövid érlelési idejű Balaton sajt. Azt szeretem benne, hogy jól megfogható, elegáns, de tejközeli az ízvilága. (...) Úgy gondolom, hogy az a verseny legnagyobb hozadéka, hogy nemzetközi zsűri bírálta, és az ő véleményük alapján tovább tökéletesíthetem a Balatont. Így a világversenyre még jobb lesz” - hangsúlyozta Reményik Kálmán.
Az ezüstérmet a Bikácsi Sajtműhely Major sajtja, az 5 hónapos érkelésű kecskesajt kapta.
„Egy háromfős kis csapat vagyunk, saját kecskeállományunk van, és annak a tejét dolgozzuk fel, teljes tejből készítjük a termékeinket 3 éve. Tudatosan készülünk, sokat tanulunk, folyamatosan szeretnénk fejlődni, de úgy érzem, hogy most érkeztünk el arra a pontra, hogy megszületett a munkánk gyümölcse” – mondta Rónyai Rita, a Bikácsi Sajtműhely sajtkészítője.
A dobogó harmadik helyén a Magyaralmási Zrt. Pater sajtja áll, mely korábban nemzetközi porondon is megállta a helyét.
„2014 óta készítjük a Patert, és 2016-ban nyert először 1. helyezést egy hazai versenyen, majd egy francia világversenyen ezüst érmet szerzett, később pedig Kézműves Remek címet is kapott. (...) Azt gondolom, hogy sikerének titka a jó minőségű, friss tejben, a sajtmester munkájában és a dolgozók precizitásában rejlik” - tette hozzá Németh Sándorné, a Magyaralmási Agrár Zrt. vezetője.
