A Magyar Pulykaszövetség immár harmadik alkalommal rendezte meg éves szakmai konferenciáját, ahol a mintegy 60 ezer embert foglalkoztató baromfi- és pulykaágazat legfontosabb kérdései kerültek terítékre.

A rendezvényen elhangzott, hogy habár tapasztalható volt 1-2 éves visszaesés mind a pulykahús fogyasztásban, mind a termelésben Európa-szerte, mára a nyugat-európai piaccal összhangban a hazai szektor is helyreállt; továbbá a baromfihús, azon belül a pulykahús fogyasztásának alakulása az OECD/FAO előrejelzései alapján tovább nőhet. Az amerikai Hálaadás ünnepére időzített budapesti eseményen az USA magyarországi Nagykövetsége is részt vett.

A hazai pulykaszegmens továbbra is kiemelkedő eredményeket mutat európai-, illetve világszinten is: napjainkban Magyarország a világ pulykahús termelésének 2%-át állítja elő, míg a világ pulykahús exportjából mintegy 4-5%-kal részesedik. A partnerek döntően európai uniós országok, de az elmúlt években a hazai pulykatermelők szállítottak Svájcba, Oroszországba és Hongkongba is. Az egy főre jutó hazai fogyasztás – ami volt 7 kg is – most 5-5,5 kg évente. Ezzel az értékkel Magyarország a legnagyobb pulykafogyasztó nemzetek között továbbra is előkelő helyen áll.

A Magyar Pulykaszövetség harmadik szakmai konferenciáján a termékek, készítmények témája volt napirenden. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a nemzetközi trendek bemutatása után kiemelte, „a hazai pulykahús előállítás és fogyasztás növekedésének egyik legfontosabb gátló tényezője a baromfi termékeket terhelő 27%-os áfa, melyet mielőbb le kell csökkenteni – a sertéshúsokhoz hasonlóan – 5%-ra.” A hazai szektor helyzetértékeléséről szóló előadásában Erdélyi István, a Pulykaszövetség elnöke kiemelte, hogy a magyar pulykaágazat „az 1-2 éves gödör után ismét jó teljesítményt mutat, mind a termelés, mind a fogyasztás tekintetében.” Erdélyi István hozzátette, hogy a jelenlegi kielégítő teljesítményt jelentős mértékben befolyásolhatja a politikai beavatkozások esetleges gazdasági kontraszelekciója, amely mellett az ágazatot nemzetközi szinten is érinti az állatjólét, a környezetvédelem, a vállalati hatékonyság, vagy éppen az állategészségügy aktuális trendjei és kérdései.

Mindezekkel együtt „a baromfihúsok, közte a pulykahús jövője és jövőbeni fogyasztásának alakulása az OECD/FAO előrejelzések alapján emelkedni fog többek között Brazília, India, Oroszország, Kína és Dél-Afrika esetében is” – jelentette ki Soós Mihály, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetének adjunktusa. A kutató szerint a pulykahús, amely a második leggyakrabban fogyasztott baromfihús, népszerűsége nem véletlen: jó az ár-érték aránya, egészséges, ezáltal illeszkedik a tudatos táplálkozáshoz, jó márványozottsággal rendelkezik, mindemellett könnyen beszerezhető és könnyen elkészíthető, illik a magyar konyhához, valamint „kiadósabb”, mint más baromfihúsok.

Csíki Sándor gasztroblogger, foodstylist, a Food and Wine blog szerzője a pulykahús gasztronómiában betöltött szerepéről elmondta, hogy a pulykahús presztízse további erősítésre vár, és számos érdekesség jellemzi: míg a fogyasztási adatokat és a kedveltséget tekintve általában népszerű húsnak számít – amelyet az étkezési tradíciók erősítenek –, addig a fogyasztását a mai napig a szélsőséges szezonalitás határozza meg.

Az is elmondható, hogy olyan alapanyagról van szó, amely hagyományos étrendünkben sikeres helyettesítője lehet számos húsfélének. A szakember szerint a jövőben intenzív marketinggel a téli pulyka szezon meghosszabbítható, és takarmányozással, a tartáskörülmények végig gondolásával olyan termék is előállíthatóvá válhat, amely már a fine-dining éttermek kényes ízlését is kielégíti, ezzel pedig a pulyka is egy új, eddig el nem ért szintre érhet.

A konferencián a fentiek mellett szó esett az állatjóléti támogatások igénylésében bekövetkezett változásokról is.