A tárcavezetőnek címzett levelet a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) nevében Schillinger Attila igazgató, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) részéről pedig Gyenge Zsolt elnök írta alá, s arra hivatkozva érveltek az áfacsökkentés mellett, hogy maga Varga Mihály jelezte egy februári üzleti fórumon, juttassák el hozzá, ha tudomásuk van az uniós szabályozásnak megfelelő, más tagállamban működő gyakorlatról.
Legutóbb 2015-ben Románia terjesztette ki a 9 százalékos áfát a csapolt sörökre, más alkoholtartalmú italokra nem, az Európai Bizottság ezt azóta sem kifogásolta. A bukaresti indok a legjobb minőségű, friss, helyben gyártott csapolt sörök jogszabályi előnyben részesítése volt. A The Brewers of Europe brüsszeli érdekképviselet pedig hangsúlyozta, hogy a sörök kedvezményes elbírálását az éttermi szolgáltatások területén 2009 óta uniós irányelv teszi lehetővé.

Az MSSZ és a KME szerint közös érdekük, hogy megerősödjön és minőségi munkaerővel magas szintű szolgáltatást tudjon nyújtani a kis- és középvállalkozó vendéglátóréteg, hiszen nagyban hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a turizmusfejlesztéshez. Érvelésük szerint jelentős a helyben nyújtott szolgáltatástartalom is.

Az áfacsökkentés segítene ellensúlyozni azt a 2004 óta tartó piacvesztést, amelyet az EU-ból dömpingáron importált – esetenként rendkívül gyenge minőségű – sörök okoznak a hazai gyártóknak. A két szervezet Magyarországon négy nagyüzemben és ötven kisüzemben gyárt söröket, több mint kétezer főt foglalkoztat közvetlenül, további 23 ezret a söripari értékláncon keresztül. A nagy gyártók termelésének 10 százalékát teszi ki a csapolt sör, a kisüzemeknél ez az arány 50 százalék.

Schillinger Attila szerint, ha 2018 januárjától a csapolt sör bekerül a kedvezményes áfakörbe, az árengedmény részbeni átadása mellett a profitot technológia- és termékfejlesztésre lehetne fordítani. Gyenge Zsolt szerint fél-egy éven belül 10-15 százalékkal is megnőne a kisüzemek által értékesített csapolt sör aránya.