Ugyan még korántsem érte el a célját, a Domino’s nevű franchise egy ideje már komoly energiát fordít arra, hogy a pizzavásárlás általa nyújtott élményéből „szőröstül-bőröstül” kiiktassa a humán munkaerőt. 2014-ben például a cég bemutatta a „virtuális megrendelési asszisztensét" (virtual ordering assistant, vagyis DOM), amelynek keretében telefonon, egy elkeserítően ócska viccekkel operáló digitális hanggal társalogva lehet bejelenteni valamelyik étel iránti igényünket. 2015-ben aztán a Domino’s Easy Order rendszere végre (?) lehetővé tette az éhes vásárlók számára, hogy egyetlen emotikon (hangulatjel avagy szmájli) kitweetelésével (twitteres üzenetben való megjelentetésével) adhassák le a rendeléseiket.

A Domino’s Robotikus Egységének (Domino's Robotic Unit, DRU) színre lépése mind ezeknek az egyenes ágú, mondhatni belőlük fakadó következménye.

A DRU-t a Marathon Robotics fejlesztette; ez a cég már az Ausztrál Védelmi Erők számára is gyártott autonóm robotokat. Egy sajtóközleményben a Marathon így fogalmazott: „Büszkék vagyunk arra, hogy mi is részt vállalhatunk a pizza-házhozszállítás technológiájának eme korát meghaladó innovációjában, amellyel időt spórolhatunk, és az árutovábbítást is hatékonyabban végezhetjük el.”

Bár a DRU még csak prototípus, a négykerekű robot már most önállóan elnavigál a kiszemelt küszöbökhöz. A járgány lézer alapú távérzékelést (Light Detection and Ranging, vagyis LIDAR) használ a tájékozódáshoz, illetve további szenzorokat vesz igénybe az akadályok közötti elmanőverezgetéshez. A gép elkülönített rekeszekkel oldja meg, hogy a gőzölgő pizza és a hűsítő ital ne lépjenek termikus kölcsönhatásba egymással. A rekeszeken zárak és kamerák biztosítják, hogy útközben az értékes lepényeknek lába keljen.

Az egyik legfontosabb előny ugyanakkor valószínűleg az, hogy a DRU nem számít borravalóra…