A panaszlevél aláírója szerint a termelők a vegyszerek használatával, a művelési módok megváltoztatásával ártanak azoknak az értékeknek, amelyek miatt a vidék megkapta a világörökségi címet. A borászok képviselője szerint már régóta a jelenlegi termelési módot alkalmazzák a borászatok.
A panaszlevelet jegyző Runda István, a 2008-ban bezárt cukorgyár szakszervezeti bizottságának elnöke volt. A Francesco Bandarin igazgatónak címzett beadványban egyebek mellett azt kifogásolja, hogy nem követik a hagyományokat, ezzel pedig károsítják a Tokaji Világörökség védendő értékeit a vegyszeres védekezést és gyomirtást végző, uniformizált nagybirtokok, valamint a fűtött borházakban, tartályos (reduktív) borkészítésre szakosodott borászatok. Mindezeken túl a termelők égetik a venyigét, ami szennyezi is a környezetet. Runda István a Független Hírügynökséggel azt közölte: célja nem a borászatok bemártása volt, hanem fel akarta hívni a figyelmet egy esetleges UNESCO-látogatás esetén azokra a megóvandó értékekre, amelyek miatt megkapta a világörökségi címet a térség. A Független Hírügynökség információi szerint egy szerencsi civil szervezet is hasonló tartalmú levelet küldött a világörökségi központba.
Minderre Takács András a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Egyesület ügyvezetője azt válaszolta: a borászat egy folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő mezőgazdasági ágazat. 2002-ben, amikor Tokaj és térsége a világörökség része lett, már a jelenlegi birtokviszonyok voltak és a mostani művelési módokat alkalmazták a termelők. Hozzátette: a borászatok törekvése, hogy az értékes, de korábban otthagyott területeket ismét művelés alá vonják, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a rendszerváltás után a tokaji bor ismét a világ élvonalába kerüljön. Mint hozzátette, hazánknak a szerencsi erőmű ügyében 2011. februárjáig kell nyilatkoznia az UNESCO-nak.
A szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű építésének terve 2007-ben derült ki, azóta a környékbeli borászatok számos helyen - egyebek mellett az UNESCO-nál - kifogásolták az eredetileg 50 megawattos erőmű megépítését. Ezt követően a beruházó, vagyis a Hujber Ottó vállalkozó nevével fémjelzett BHD Hőerőmű Zrt. - állításuk szerint - módosította a terveket és egyelőre egy 25 megawattos erőmű megépítését jelentette be. A negyvenmilliárd forintos beruházáshoz az összeg nagy részét hitelből kívánta fedezni a befektető, ami a Magyar Fejlesztési Banktól származna. (FH)
