2024. április 18-19-én zajló esemény köszöntő előadásában Veres Pál, Miskolc polgármestere kiemelte, hogy Miskolc egyike az EU által támogatott 100 klímasemleges városnak. A kiválasztott városoknak 2030-ig meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy csökkentsék a károsanyag kibocsátást, a levegőszennyezést és zöldítsék a város szolgáltatásait. Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgató asszonya többek között a Bükk-vidék Geopark UNESCO Globális Geoparkká válásának jelentőségéről és a geoparkok és nemzeti parkok helyi termék programjai kapcsán  kiemelte, hogy hamarosan elindulhatnak az első felhívások a Bükk-vidék Geoparkban is geoparkok fenntartható gasztronómiai programjaihoz való csatlakozás érdekében. 

Angyal Enikő a Bükki Kör munkáját bemutatva felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartható turizmus egyenlő a turizmus jövőjével, a Bükki Kör tagjai pedig igyekeznek ennek tudatában és felelősségével végezni a mindennapi munkájukat és magas színvonalon, a nemzetközi fenntarthatósági standardoknak megfelelően kialakítani egy komplex, vonzó, a Bükk értékeire fókuszáló desztinációs kínálatot, amely méltóképpen pozicionálja újra Miskolcot. Részben erre is reflektált Kedves Csaba, a társszervező Innotime Hungary Kft ügyvezetője, aki a regionális gasztronómia fontosságára mutatott rá a desztinációk egyedi termékkínálatának a kialakításában.

Stratégia és Ehető erdő

A konferencia további felvezető előadásai jelölték ki a teljes rendezvény irányvonalait. Berencsi Miklós, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ fejlesztési igazgatója a most kidolgozás alatt lévő Nemzeti Agroturisztikai Stratégia kialakításáról beszélt, kiemelve ebben a rövid ellátási láncok kialakításának, a helyi élelmiszereknek a turisztikai kínálatban való felhasználásának a jelentőségét. 

Borda Krisztina, a Palotaszálló ügyvezetője, Megyeri Sára, az Ehető erdő című könyv társszerzője, valamint Gyulay Évi szörpdizájner közös előadásában azt mutatták be, hogy az erdő kínálatára építve milyen komplex kulturális-gasztronómiai-ökoturisztikai élménycsomag építhető rá. A kóstolóval kiegészített előadás egyben beharangozója volt annak a két napos gasztronómiai élménycsomagnak, amelyben a résztvevők a kávészünetekben, az ebédeknél, a délutáni Ehető erdő terepi programon, valamint a vacsora során részt vehettek, s amely párhuzamosan a gyakorlatban is magyarázta, igazolta az előadásokon elhangzottakat. 

A konferencia kiemelt témája volt, hogy a turisztikai szektor hogyan tudja támogatni a nagyvállalatok fenntarthatósági törekvéseit. A KÖVET Egyesület ügyvezetője, Herner Katalin kiemelte a nemzetközi szabványoknak való megfelelés fontosságát, illetve a megfelelő fenntarthatósági üzenetek kommunikációt, amelyek segítenek a nagyvállalati szektor rendezvényszervezőinek és fenntarthatósági koordinátorainak a minél fenntarthatóbb rendezvényhelyszínek kiválasztásában.  

Lengyelországból, Szlovákiából, Erdélyből és Szlovéniából is érkeztek vállalkozók és desztinációmenedzsment szakemberek is a rendezvényre. A szlovén Muraszombat turisztikai szervezetéből Helga Lukač azt a folyamatot mutatta be, amíg Muraszombat elérte a Green Destinations bronz minősítését - bemutatva a nehézségeket és a minősítés előnyeit is, a Green Destinations lengyel képviseletét ellátó Travindy ügyvezetője, Anula Galewska pedig arról beszélt, miért fontos a fenntarthatóság a gasztronómiában és miért fontos a GSTC standarokra építő minősítés megszerzése a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára. 

Fenntartható desztinációk nincsenek fenntartható szolgáltatók nélkül - éppen ezért a délután folyamán az egyik szekcióban fenntartható gasztrodesztinációs jó példák kerültek bemutatásra.

Vass Nórának a társadalmi marketingről szóló felvezetője után a Hargita megyei turisztikai szervezet vezetője, Szabó Károly mutatta be, hogy mit tesz a megye annak érdekében, hogy 2027-ben Európa gasztronómiai régiója lehessen, Duka Gábor, a szlovákiai Dunamente TDM vezetője pedig a desztinációban elinduló Slow Food mozgalom eddigi desztinációformáló eredményeiről számolt be. Hazai példaként Bácskainé Dr. Pristyák Erika és Dr. Tömöri Mihály előadása zárta az ülést, amelynek a témája, hogya használható a hagyományos gasztronómia a Felső-Tisza turisztikai pozicionálásában. 

A fenntartható gasztronómia kialakításának lehetőségei

A párhuzamos szekcióban a fenntartható gasztronómiai kínálat kialakításának lehetőségeiről beszélt a saját gyakorlata alapján két helyi termékekre építő, fantasztikus gasztrokínálattal rendelkező, a fenntarthatóságot középpontba állító étterem kínálata alapján került bemutatásra, mit jelent a fenntartható gasztronómia a gyakorlatban, Gelencsér Janka, a nagykanizsai Lokal47 tulajdonosa, illetve Szilvási Mihály, a Natura Hill Zebegény séfje előadásában. Ezt Jakubinyi László eladása követte, ami a miskolci, többszáz fogyatékos munkavállalót foglalkoztató Szimbiózis Alapítvány gyakorlatán keresztül mutatott be egy, az országban egyedülálló példát a társadalmi fenntarthatóság biztosítására a helyi termék előállítás terén. A szekciót Nagy Júlia, a Novohrad-Nógrád geopark GEOfood koordinátora mutatta be a nemzetközi minősítés helyi eredményeit. 

A nap zárásaként a résztvevők részt vehettek egy gasztroexpressz programon, amelynek a keretében kisvasúton mehettek ki az erdőbe, ahol Bózsó Gyula erdész és kollégái vezetésével ismerkedhettek meg az erdő ehető csodáival. Ez az ismerkedés folytatódott a Végállomás   bistro & wine egyedi, különleges Ehető erdő vacsoráján is, ahol Vargáné Bodnár Henriett tulajdonos és Várvizi Péter séf prezentációjában bemutatásra került, hogyan jelenhet meg az erdő kínálata egy Michelin által ajánlott étterem asztalain. 

A konferencia második napja vitaindító előadásokkal indított

Harmath Csaba gasztronómia szakértő előadását Zsolnay Gergely, a budapesti The Planteen Séfje, a Flow cafe & bistro üzletvezetője, táplálkozási szakértő tartott egy izgalmas előadást arról, miért javasolt a növényi alapanyagokat előtérbe helyezni a gasztronómiában. Mindezt egy kerekasztal beszélgetés követte, ahol Harmath Csabán és Zsolnay Gergelyen kívül részt vett Dudás Szabolcs, az Anyukám mondta tulajdonosa, Vargáné Bodnár Henriett, a Végállomás  bistro & wine tulajdonosa, Dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus, valamint Adriány Csenge, az Innotime Hungary fenntartható turisztikai szakértője is. 

Keller Krisztina és Boros Kitti a Corvinus Egyetemen zajló, a fenntartható rendezvényszervetéshez kapcsolódó kutatás eredményeit mutatta be, majd Mantuano Mónika, az UNICEO vezetője arról szólt, hogy milyen igényei vannak a nagy cégeknek a turisztikai szereplők felé. Itt újból megfogalmazásra került, hogy nagyon fontos lenne, hogy a turisztikai szektor nemzetközi standardokra építő minősítéssel rendelkezzenek, hogy minél inkább ki tudják szolgálni a nagyvállalati igényeket. 

A záró előadások előtt a fenntartható borturizmus lehetőségeit vizsgáló szekció következett - Bene Zsuzsanna a natúrborok pozicionálásának lehetőségeiről, míg Fiáth Attila a bormarketing és fenntarthatóság kapcsolatairól tartott izgalmas előadást. Ezt a programelemet a Bükki Kör borászainak, Gonda Péternek, Borbély Rolandnak és Sándor Zsoltnak a kerekasztal beszélgetése zárta Bene Zsuzsanna vezetésével, amelynek a témája a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság biztosítása volt a helyi borászatok gyakorlatán keresztül. 

A konferenciát a két szervező előadása zárta. Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a GSTC standardokra építő fenntartható turisztikai minősítés a nemzetközi vendégforgalom számára a bizalom záloga, ezen belül a Good Travel Seal minősítési program egy olcsó, mindenkinek a pénztárcájára szabott, magyar nyelven is elérhető, 90 országban ugyanazt jelentő nemzetközi minősítés, amely kiválóan reflektál a nagyvállalati igényekre is. A konferenciát Burgony Péter előadása zárta, aki azt mutatta be, hogya jutott el Miskolc a Green destinations TOP100 pályázatán a 100 legjobb közé kerülésig és mit jelent az Avasi Borangolás, valamint annak kisterstére, az Avasi Kvaterka a helyiek és az ide érkező, borhoz értő turisták számára.