Idén az elmúlt évekhez hasonlóan a munkaügyi hatóság kiemelt figyelmet fordít a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelésére, ezért elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások ellenőrzésére fókuszál. Ezen a körön belül is kiemelt figyelemmel fogja vizsgálni a fokozott védelemre szoruló munkavállalók (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit, valamint a pihenőidő és az éves fizetett szabadság munkavállalók részére történő jogszabályoknak megfelelő biztosítását.

Míg a korábbi években a mezőgazdasági, építőipari kivitelezési és kereskedelmi tevékenységek, valamint a kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeinek vizsgálata állt fókuszban, addig 2019-ben a munkaügyi hatóság elsősorban a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében fog célvizsgálatot tartani. Emellett a vizsgált munkáltatók legalább 10%-a a személy- és vagyonvédelem területéről fog kikerülni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi évek fókuszterületei lekerülnének az ellenőrzési térképről, ugyanis a korábban bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatók 80%-a számíthat utóellenőrzésre.

Az eddig felsorolt munkáltatókon kívül fokozottan számíthatnak ellenőrzésre a veszélyes munkaeszközt, anyagot és technológiát alkalmazó, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytató munkáltatók, amelyek jellemzően az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az egészségügyben működnek. Ilyen munkáltatóknál történő ellenőrzés során a munkaügyi hatóság kiemelten fogja vizsgálni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások betartását is.

„Tapasztalataink szerint a munkaügyi hatóság leginkább olyan munkáltatókat von ellenőrzés alá, amelyek az általános munkarendtől eltérő munkarendben, így például többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat munkavállalókat, illetve munkaidőkeretet alkalmaz vagy többes foglalkoztatás történik, azaz több munkáltató által létesített munkaviszonyban foglalkoztat munkavállalókat. A hatóság által kezdeményezett munkaügyi ellenőrzések mellett azonban számos olyan esettel is találkozunk, amikor az ellenőrzés munkavállalói vagy munkavállalói érdekképviseleti szerv bejelentésének kivizsgálására indul. Az ilyen jellegű bejelentések leggyakoribb kiváltó oka a munkavállaló és a munkáltató között a távolléti díj és/vagy a bérpótlékok számításával és kifizetésével kapcsolatos elszámolási vita” – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a DeloitteLegal ügyvédje.