A kilátások országrészenként és fajtánként eltérőek, a pontos becslés ezért egyelőre nehéz, de a termőterület többségét kitevő dunántúli, Pest és Bács-Kiskun vármegyei termesztőkörzetekben többnyire gyenge termés ígérkezik, a közepesnél jobb csupán az északkeleti térségben várható.

A visszaesés oka részben a tavalyi aszály, a fák ugyanis emiatt nem tudtak elegendő és jó minőségű virágrügyet képezni. Sokáig úgy tűnt, hogy nem is nagyon lesz virágjuk, de a kiadós őszi esők segítettek valamennyire, így végül tavasszal a vártnál jobb lett a virágzás. A megporzásnak az esős, hűvös idő nem kedvezett, a termés minőségének ugyanakkor jót tett az időjárás.

Magyarországon majdnem 6 ezer hektár a szilva termőterülete, bár 10 éve még megközelítette a 8 ezer hektárt. A termés évi 60-65 ezer tonna, jó években csaknem 80 ezer tonna is lehet, 2020-ban viszont alig 25 ezer tonna jött össze. A tavaszi fagyok kedvezőtlen hatása az utóbbi években egyre jelentősebb, a terméskilengések kiszámíthatatlanná teszik a piacot. A kivitel emiatt jelentősen csökkent, a 2020 előtti 8-12 ezer tonnáról mostanáig 2-4 ezer tonnára esett vissza. Az import nem jelentős, az utóbbi 5 évben 1-2 ezer tonna körül alakult. A belföldi termésnek körülbelül a felét hasznosítja a feldolgozóipar.
A szilva főszezonja augusztusban kezdődik, a termelői árak eddig a tavalyi szinten vagy kicsivel magasabban alakultak. Kilogrammonként a lekvár- és pálinka-alapanyag 90-120 forintba, a hűtő- és konzervipari alapanyag 120-150 forintba került, a kézi betakarítású frisspiaci szilva nettó termelői ára 200-300 forint kilogrammonként, olvasható a FruitVeb közleményében.