A település a napokban mutatta be a „város borát”. Az alpolgármester szerint: az osztrák-magyar együttműködésben készülő bor reklámozása hozzájárulhat ahhoz, hogy az évente több mint négyszázezer vendégéjszakát magáénak mondható településen több turista legyen.
A magyar városok egy-egy bor kiemelésével segíthetik a szőlőtermesztési és borászati hagyományok ápolását, a város nevéhez kapcsolható termék népszerűsítését. A nemzetközi kapcsolatok erősítésében is szerepet játszhatnak a borok. Reprezentatív ajándékként felhívhatják a testvérvárosok, nemzetközi delegációk, stb. figyelmét is arra, milyen minőségi boraik vannak Magyarországnak. – nyilatkozta Mahr Tivadar, Sárvár alpolgármestere.
Az alpolgármester szerint: a helyi győztes gazda borértékesítésének és bormarketingjének segítése is célja a város bora választásnak. A győztes többnyire egy évig viselheti a megtisztelő címet, a pincészetektől általában 300-500 palack bort rendelnek az önkormányzatok reprezentatív célra, emellett a település rendezvényein ingyenes kitelepülési engedélyt adnak a borászatnak annak érdekében, hogy a helybéliekkel és a turistákkal is megismertessék a pincészet borait.
A kisebb borrégiókra különösen ráfér a települések segítsége, statisztikai adatok szerint: turisták csak két százaléka jár bortúrákra. Ennek növelésében segíthetnek azok a városok, amelyek egy-egy borrégió közelében működnek. – mondta az alpolgármester.
Idén Sárvár az osztrák határtól néhány kilométerre található vaskeresztesi Garger Pincészet 2009 – es kékfrankosát népszerűsíti. Az igazi száraz vörösbor érdekessége, hogy magyar szőlőből készült, de már Ausztriában palackozták és mára burgenlandi lakosok is szívesen fogyasztják. Az osztrák – magyar együttműködésben készült bortól azt is várják a sárváriak, hogy a határ túloldaláról nyaralni, utazni indulók közül többen
tervezzék vakációjukat azokra a magyar területekre, ahol jóféle magyar bort is kóstolhatnak.
A soproni borvidéken található Vaskeresztesen nagy hagyományai vannak a szőlőművelésnek, Vashegyen (K. e. 300 körül) a kelták honosították meg a szőlő- és borkultúrát. 158 hektáron művelnek szőlőt. Az első írásos emlékek a környékről I. András 1221-ben kelt oklevelében találhatóak, 158 hektáron művelnek szőlőt. Kétezer parcellán több mint 310 vendégfogadásra alkalmas prés- és hétvégi ház áll, és közel ötven helyen értékesítenek bort. Máhr Tivadar mindezekhez hozzátette: az interneten található tudósítások alapján két-háromszázra tehető azoknak a településeknek a
száma, amelyek a tavalyi évben választottak maguknak saját bort. (Van saját bora például Fertődnek, Győrnek, Kecskemétnek, Miskolcnak, de még a főváros IV. kerületének, Újpestnek is.) Mindez a több mint háromezer településszámhoz képest viszonylag kevés, így a jövőben minden bizonnyal nőhet azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek saját bort választanak maguknak, ezzel segítve egy-egy pincészet népszerűsítését.
