Új jövedéki törvényt dolgoz ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely segíteni fogja a pálinkakészítőket – mondta Tállai András pénteken, a 17. Gyulai Pálinkafesztivál keretében megrendezett jövedéki konferencián. A pálinka jövője című konferencián az NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára közölte, hogy a tervezet jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll, várhatóan még az idén elfogadják.

Esküdt Gábor tanácsadó, a készülő új jövedéki törvényről, amelynek tervezetét a kormány már közzétette, elmondta: a legfontosabb cél az egyszerűsítés, a joganyag 140 oldalról 71-re csökken. Az új jogszabály általánossá teszi majd az elektronikus eljárásokat és a zárjegyrendszert; továbbá változtat a jövedéki biztosítékok és adatszolgáltatások rendszerén. Kifejtette: a 47-féle adóraktártípus helyett – néhány kivételtől eltekintve – egyféle lesz; az adóraktárak jövedéki biztosítéka is átalakul, azt az aktuális adókockázati viszonyokhoz igazítják majd. Ezáltal szavai szerint egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, a jövedéki biztosíték pedig éves szinten akár 80 százalékkal is csökkenhet.

Kevesebb nyilvántartást kell majd vezetni, 2018-tól pedig az adóraktárak részére is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti az adóbevallást – közölte. Esküdt Gábor kitért arra, hogy új jogintézményként bevezetik a kisüzemi bortermelő kategóriát, azok, akik egymást követő három évben saját szőlőből legfeljebb ezer hektoliter bort állítanak elő, mentesülnek az adóraktári engedély alól.

Elsők között is első

„A pálinka nemzeti kincsünk és nemzeti italunk. A magyar nemzet jövője is a pálinkáról fog szólni" – fogalmazott Tállai András, emlékeztetve arra: az 55 tételből álló hungarikum-gyűjtemény első helyén a pálinka, második helyén a törkölypálinka áll. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak és a mezőgazdaságnak, emellett fokozottan figyel a hungarikumokra. Az új pálinkatörvény például megerősített jogosítványokkal látta el a Pálinka Nemzeti Tanácsot.

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarországon már a 18. században főztek pálinkát, 1850-ben vezették be az első pálinkaadót. „Sajnos az Európai Unió kedveli ezt ma is" – jegyezte meg. Felidézte, hogy az 1930-as években a barackpálinkát világhírű magyar italként emlegették.

Minya Gábor dandártábornok, a NAV jövedéki főosztályvezetője elmondta: az Európai Bíróság döntése után, amely megszüntette a magánszemélyek esetén a pálinkafőzés adómentességét, vezették be a párlatadójegy-rendszert és kötelezővé tették a desztillálóberendezések regisztrációját. Azóta 13 044 párlatadójegyet adtak ki és 15 715 berendezést regisztráltak, miközben mintegy 170 ezer bérfőzető tűnt el. Az ellenőrzések majd kiderítik, hova lettek – jegyezte meg.

Minya Gábor a bérfőzetés szabályairól szólva kiemelte: a korábbi 200 ezer helyett jelenleg 500 ezer forint, a tervek szerint pedig a jövőben egymilliós összeghatár elérésénél kell adót fizetni. A kereskedelmi főzés adatait ismertetve elmondta: 2014-ről 2015-re 112-ről 123-ra nőtt a kereskedelmi főzdék száma, a megfizetett jövedéki adó 1,96 milliárd forintról 2,6 milliárdra. Ez idő alatt a lefoglalt alkoholtermékek mennyisége 36 százalékkal emelkedett.