A karácsonyi készülődéskor az sem elhanyagolható szempont, hol és mennyiért vásárolják meg a magyarok a főzéshez szükséges alapanyagokat, és a családi-baráti körben elköltött étkezések mellett étterembe is ellátogatnak-e.

Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a tradicionális fogások minden ételtípus tekintetében listavezetők és a magyarok jellemzően otthon ünnepelnek – de a számok ennél sokkal többet mondanak.

A legjobb hír: a családok együtt ünnepelnek majd

A VIRTU kutatása alapján a magyarok családcentrikusnak és összetartónak tűnnek: megkérdezettek 77,5 százaléka biztosan részt vesz közös ünnepi ebéden vagy vacsorán karácsonykor, ami kiemelkedően magas szám. A bizonytalanok aránya 7,1 % és csak 2,8 % biztos benne, hogy nem ül össze a család az ünnep alkalmával.

Úgy tűnik, az ünnepek során a megkérdezettek több, mint fele, 50,1 % biztosan csak otthon vagy családoknál, barátoknál étkezik, további 30,8 százalékuk valószínűsíti ugyanezt. Csak minden tizedik magyar tartja lehetségesnek, hogy ellátogat étterembe. Összesen csupán a megkérdezettek 8,3 %-a nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan eltölt egy ebédet vagy vacsorát egy étteremben az ünnepek alatt.

Hol és mekkora összegért intézik a magyarok a bevásárlást?

A tervezett bevásárlás helyszíne sem okozott meglepetést. A válaszadók több üzletet is megjelölhettek. Az élmezőnyben a nemzetközi élelmiszerdiszkontok végeztek: a magyarok a karácsonyi vásárlást 66,9 %-ban a Lidl, az Aldi vagy a Penny valamelyik üzletében ejtik meg. A második helyen, 50,1 százalékkal a hipermarketek végeztek, itt a Tesco, az Auchan vagy a METRO szerepelt. Magas a piacon és őstermelőktől vásárlók aránya, 49,1 százalékkal alig marad el a hipermarketek mögött.

A válaszadók 31, 8 százaléka vásárol élelmiszeráruházban (pl. CBA, Spar, Reál, Coop) és csak 11,6 % választja a kisboltokat.

A „hol” mellett a legfontosabb kérdés minden bevásárlás esetében a „mennyiért”: a legtöbben (a válaszadók 27, 4 százaléka) 20-30 000 forintot szán az ünnepi menüre. Kicsit kevesebben, nagyjából minden negyedik magyar 10-20 000 forintban határozza meg a bevásárlásra szánt keretet, 15,4 % csak 5-10 000 forintot tud erre fordítani. 12.6 százalékuk a fentieknél többet, 30-40 000 forintot tervez rákölteni, 9,3 % 40-50 000 forintban határozta meg a felső limitet. A legkevesebbet és a legtöbbet költők aránya azonos: a válaszadók 4,7 – 4,7 százaléka tud 50 000 forintnál többet, illetve 5000 forintnál kevesebbet rászánni az ünnepi menü alapanyagainak beszerzésére.

Mi lesz a magyarok ünnepi menüje?

A válaszadók 44,6 százaléka ugyanazt a menüt készíti el minden évben, kisebb módosításokkal, míg 21,3%-a válaszadóknak szinte teljesen ugyanazt készíti el. 30,2 % kalandvágyóbb: vannak ugyan visszatérő ételek, de minden évben kipróbálnak valami újat. Elenyésző számú válaszadó számít kísérletező kedvűnek, ugyanis csak a magyarok 3,9 %-a készít minden évben más finomságokat.

Minden magyar étkezés levessel kezdődik – a tradicionális menü nem ismeri az előétel fogalmát. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 45,4 % a halászlét preferálja, 33,7 % a vasárnapi ebédek sztárját, a tyúkhúslevest teszi az asztalra karácsonykor is. Mivel a válaszadók több levesfajtát is megjelölhettek, változatos mezőny állt össze: 9,1 % húslevest főz vegyes húsból, 7,3 % marhahúslevest, 5,9 % sertéshúslevest, 5,3 zöldségkrémlevest készít. A korábban népszerű desszertleves, a borleves 4,9 százalékra esett vissza, 4,7 % főz egyéb hallevest, 3,9 % a pulykaragu leves mellett teszi le a voksát, 6,3 % pedig nem szokott levest enni.

A főételek között a töltött káposzta a legnépszerűbb (55,6%), szorosan a nyomában a rántott vagy sült hallal, mely a válaszadók 51,9 százalékának kedvence. A megkérdezettek 32,9 százaléka majonézes vagy ecetes krumplisalátát is tálal a főétel mellé. A magyaroknál általában a rántott ételek mindent visznek, így a karácsonyi menüből sem maradhatnak ki: a rántott csirke 29,6%, a rántott sertéskaraj vagy borda 26,4 %, a rántott sajt 21,5, a rántott gomba 14,8 százaléknyi család asztalára kerül az ünnepen. Jól szerepelt az egyre népszerűbb kacsa: 19,1% készít kacsamellet, kacsamájat vagy egyéb, kacsahúsból készült fogást. Népszerű még a vagdalt vagy fasírt, illetve a pulykahús valamilyen formában, ezt a magyarok 13,6 és 13,4 százaléka fogyasztja karácsonykor.

A legkedvesebb desszert: a bejgli

A VIRTU kutatása egyértelműen bizonyítja, hogy a legkedvesebb desszertünk minden kétséget kizáróan a bejgli. A megkérdezett háztartások háromnegyedébe szerepel ez a sütemény az ünnepi menüben. A bejglit a mézeskalács követi a népszerűségi listán 45 százalékkal. Népszerű a zserbó (36,7%) ért el, a linzer (26,3%) és a hókifli vagy diós kifli (25,4%). Meglepő a mákos guba vélt népszerűségéhez képest szerény, 14,2 százalékos szereplése. 13 % készíti el a sütés nélkül összeállítható tiramisut, 11 % süt kalácsot és 9,5 % püspökkenyeret.

Hogyan értékeli a kutatást a magyar gasztronómiai hagyományokat kutató séf?

Lendvai Levente, a MOL Campus 28-ik emeletén nemrégiben megnyílt VIRTU Restaurant séfje. Több éve kutatja a magyar gasztronómiai hagyományokat. Az eredmények kiértékelése nem lepte meg: "Kutatásunk is igazolta, amit magam is sejtettem. Nagyon sok olyan fogása van a magyar gasztronómiának, amiről egészen egyszerűen megfeledkeztünk és még ünnepek alatt sem kerülnek az asztalra. Nem szeretném, ha a vargabéles feledésbe kerülne, hisz a magyarok 2%-a sem fogyasztja ebben az időszakban. Ugyanilyen meglepő, hogy a báránysült milyen népszerűtlen. Nálunk otthon Szilveszter másnapján, az év első napján a félretett lencséből készült saláta mellé mindig megettük az ünnepről megmaradt utolsó falatokat. A VIRTU étlapján ezeket az ételeket mind megtalálják a vendégeink, erre pedig nagyon büszke vagyok. Őrizzük meg a magyar hagyományokat, kóstoljuk meg az elfeledett fogásokat egész évben!"

A kutatást a Beyond Research készítette 500 fős reprezentatív mintán.