„A bejelentési kötelezettségre nem adminisztratív teherként kell tekinteni, hanem az egyetlen esélyre, mellyel megvédhetjük a hazai szőlőállományt.” – idézi cikkében az agroinform.hu Szűcs Csabát, a Nébih igazgatóját, aki a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon tartott előadást az aranyszínű sárgasággal és a hazai helyzettel kapcsolatban.
Mint a szakember elmondta, a fitoplazma nem új kórokozó, hiszen vadgazdanövényein keresztül régóta jelen van Európában és Magyarországon is.
A problémát azonban okozza, hogy megjelent a szőlőültetvényekben, ahol súlyos gazdasági károkat idéz elő.
A betegség Európában már az 1950-es években megjelent, először Franciaországban, majd Olaszországban, később más országokban is. Magyarországon az első pozitív mintát 2013-ban, Zala vármegyében azonosították.
A helyzet azonban az amerikai szőlőkabóca, ami a kórokozó vektora, 2006-os megjelenésével vált igazán súlyossá.
A terjedés azóta jelentősen felgyorsult: a 22 magyar borvidékből mára 21 érintett. A legsúlyosabb fertőzöttség továbbra is a Dunántúlon, különösen Zala, Somogy és Veszprém vármegyében tapasztalható. Több ültetvényben a fertőzött tőkék aránya meghaladta a 30 százalékot, ami már teljes ültetvénykivágást tesz szükségessé.
Fotó: MTI/Katona Tibor
A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó kórokozó mind hazai, mind uniós szinten zárlati károsítónak minősül, ezért bejelentési kötelezettség alá tartozik.
Csak akkor tudjuk megfelelően megvédeni a hazai növényállományt, ha időben kapunk információt – mutatott rá Szűcs Csaba és hozzétette, a jogszabályt megszegő termelőkre akár jelentős összegű növényvédelmi bírság is kiszabható.
Előadásában kiemelte, hogy az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb karanténkórokozója, amely 20–50 százalékos terméskiesést is okozhat, súlyos esetben pedig az állomány teljes pusztulásához vezethet. Ugyanakkor hangsúlyozta:
a fitoplazma az emberi egészségre nem jelent veszélyt, ami fontos a pánik elkerülése szempontjából.
„Pozitív mintavétel esetén a hatóság egy kilométeres fertőzött zónát, valamint egy további három kilométeres védőzónát jelöl ki. A fertőzött területen kötelező a vektor elleni védekezés, a tünetes tőkéket megsemmisítik, míg a védőzónában fokozott mintavételek és laborvizsgálatok zajlanak.” – mutat rá a cikk.
A Nébih 2025-ben jelentősen növelte felderítési kapacitását: drónos felméréseket, mesterséges intelligenciával támogatott képelemzést és országos szemlecsoportokat vetettek be. Több mint 7300 hektárt vizsgáltak meg drónokkal, közel 3700 mintát elemeztek, ezek közül több mint 700 bizonyult fertőzöttnek.
A szakember hansúlyozta, hogy a leghatékonyabb védekezés a kommunikáció, az összefogás és a megelőzés, ennek érdekében az Agrárminisztériummal, a kormányhivatalokkal, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a Növényorvosi Kamarával és más szakmai szervezetekkel együttműködve dolgoznak egy többéves akcióterven.
