Számoljunk: 250 dollár lenne egy szelet ebből a pizzából? Igen! És kb 50 dollárt ér egyetlen harapás  belőle.

A fehér stilton sajt a tésztára Angliából érkezik, a libamáj és a szarvasgomba Franciaországból, osszét kaviár dukál egy ilyen luxuspizzára a Kaszpi-tenger vidékéről, és az aranyt Ecuadorból szállítják a divatos New York-i étterembe, ahol – kapaszkodjon meg – nem kevesen rendelnek ebből pazar étekből.

Mint Braulio Bunay, a ház executive chefje elmondja, éttermük New York gazdasági, pénzügyi központjának szívében van, és ez a környezet inspirálta őt abban, hogy létrehozza a pizzák ékszerét. „Ez a tészta maga a megtestesült dekadencia, a gazdagság megtestesítője”, mondja lelkendezve Bunay.

Amúgy egy praktikus tanács, ha úgy érzi, az arannyal futtatott pizza nélkül immár nem tudja elképzelni az életét: 48 órával korábban meg kell rendelni fogyasztás előtt, mert azért még az előkelő gazdagokat (is) kiszolgáló Ipari Konyhán sem tartanak ott – gazdag és előkelő környék ide vagy oda -, hogy állandóan tartanak sütésre készen belőle, és egyfolytában sütögetnék a fatüzelésű kemencében a 2000 dolláros eledelt.