A fogászati turizmus világszerte az egészségturizmus húzóágazata és legdinamikusabban fejlődő területe, ugyanis a világ egészségturistáinak csaknem fele fogászati szolgáltatásokért utazik más országokba. A Nyugat-Európához képest lényegesen olcsóbb, ám kiváló minőségű szolgáltatásokat kínáló Magyarország ma még fogászati nagyhatalom, az európai fogászati turizmus közel 40 százaléka hazánkba irányul, és évente mintegy 60-70 milliárd forint bevételt hoz. Piacvezető pozíciónkat azonban komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatásra támaszkodó lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak. Velük szemben állami szerepvállalás és a hazai fogászati szakma összefogása nélkül Magyarország nem sokáig tarthatja meg piacvezető pozícióját.
Az összefogás és a közös érdekérvényesítés iránti igény indította el a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kidolgozását. Másfél éves munka eredményeként született meg az a komplex gazdaságfejlesztési és egészségturisztikai modell, amelynek célja, hogy az egyre élesebb nemzetközi versenyben Magyarország hosszú távon biztosítsa európai piacvezető szerepét a magyar fogászati szegmens szereplőinek összefogásával, egységes nemzetközi kereskedelem-, marketing-, minőségbiztosítási és regionális, európai integrációs politikával. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program az egész fogászati turisztikai szektor teljesítményét fokozza, öt év alatt megháromszorozhatja a Magyarországra beutaztatott és ellátott fogászati turisták számát, miközben 3000 új munkahelyet teremt, továbbá hozzájárul 1000 kiválóan képzett szakorvos és fogászati szakember itthon tartásához.
A komplex ágazatfejlesztési stratégiát 2011. április 21-én mutatták be az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program kiemelkedő szakmai támogatással indul, megalkotásában kétszáz fogorvos és rendelőtulajdonos, a fogászati szektor szaktekintélyei és szakmai szervezetei, valamint közgazdászok, marketing szakemberek, jogászok vettek részt az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. koordinálásával. Az eseményen bejelentették a Program legmagasabb színvonalon történő megvalósítását és a szakmai összefogást garantáló független testület, a Professzori Tanács megalakulását is. A fogorvos társadalom vezető szaktekintélyeiből álló grémium tagjai Prof. dr. Nagy Katalin, Prof. dr. Fejérdy Pál, Prof. dr. Hegedűs Csaba, Prof. dr. Gera István és Prof. dr. dr. Piffkó József.
A szakma összefogásán túl Magyarország versenyképességének biztosításához elengedhetetlen a Magyar Állam szerepvállalása a szakpolitikai és szabályozási kérdésekben. A konferencián előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök, majd Együttműködési Nyilatkozatot írt alá Szűcs Lászlóval, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program egyik alapítójával. A dokumentum kifejezi az aláírók közös szándékát Magyarország piacvezető pozíciójának megőrzésében és a gazdaságfejlesztési Program megvalósításában.
„Senki nem képes ma már nagy sikert elérni anélkül, hogy a közösség és az állam mögötte ne állna. Amit a fogászati turizmus területén tapasztaltunk, az modell értékű az egész magyar gazdaság számára: egyéni kezdeményezés alapján, magas szellemi értéket képviselő munkával a hazai vállalkozások az élre törtek. Eredményeiket az állammal együttműködve most megsokszorozhatják”- tette hozzá előadásában dr. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter.
„Eltökélt szándékunk, hogy folytassuk a szektor hazai és európai viszonylatban egyaránt egyedülálló sikertörténetét. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program, amely egyaránt élvezi a szakma és az állam támogatását, az egyetlen átfogó, az egész szektor jövőjét szolgáló fejlesztési stratégia. Megvalósításának következő lépése az összesen mintegy 3,5 milliárd forintos tőkeigény előteremtése lesz. Ennek részleteit a közeljövőben kell tisztáznunk és pontosítanunk, de annyi már most látszik, hogy a Programot főként kockázati tőke bevonásával tervezzük finanszírozni” – jelentette be Szűcs László.
