Jelenleg az online utazási szolgáltatásokra nyitott célközönség 57 százalékát a 38 év körüli, családos, felsőfokú végzettséggel és magas keresettel rendelkező férfiak teszik ki. Ők elsősorban repülőjegyet és szállást foglalnak, és az oldalra, amelyen a legutoljára foglaltak, barátok elmondása alapján bukkantak. A szakember előadásában bemutatta a négy legfontosabb online értékesítési modellt, amely a gyűjtőoldalakat jellemzi. Leszögezte, ahhoz, hogy sikeresek legyünk ezeken az oldalakon, koherens árstruktúrát kell kialakítanunk rájuk, tudnunk kell, hogy melyik oldalra hogyan kalkuláljuk ki az árat, hogy az utas mindig a releváns árat lássa, és ügyelnünk kell arra, hogy mindegyik rendszerben, ahová fel vannak töltve az adataink, folyamatosan foglalhatók legyünk.
Maráczi rámutatott, az online utazók 40 százaléka él az úgynevezett review site-ok (Tripadvisor, Trivago, booking.com, Travelpost, és a magyar Ongo) kínálta lehetőséggel, hogy megfogalmazza véleményét egy-egy turisztikai szolgáltatóval kapcsolatban, és azt a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. Ami igazán megfontolandó, hogy az odalátogatók 61 százaléka feltétel nélkül elhiszi, a szolgáltatókról, amit ott olvas róluk, sőt, azoknak, akik már befoglalták a szolgáltatást, 70 százalékuk visszamondja a foglalást, ha negatív kritikát olvas róla.
A HOTREC közel három éve kezdett párbeszédet a hotelek renoméját olykor nagyban veszélyeztető review site-okkal, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy mivel a bejegyzéseket senki nem moderálja, előfordulhat, hogy a dicsérő szavakat maga a szolgáltató, míg a becsmérlőket a versenytársa teszi fel. A HOTREC ezért számos javaslattal élt a site-ok működését illetően, amelyet időközben azok meg is fogadtak. A javaslatok között szerepelt többek között, hogy a bejegyzéseket szerkesztő kontrollálja, csak vendégek fejthessék ki véleményüket, amelyre választ, reakciót azonban a szolgáltató is írhasson. A javaslatok között szerepelt az is, hogy csak azokat a szolgáltatásokat lehessen értékelni, amelyekkel - ez esetben - a szálloda valóban rendelkezik, a site-ok állítsanak fel egy egységes értékelési skálát egymás között, naprakész adatok jelenjenek meg a hotelekről, amelyek hivatalos csillagbesorolását tüntessék fel.
Maráczi szerint az előremenekülés a legjobb taktika, tehát ha tudjuk, mi magunk ajánljuk a vendégek számára, hogy posztoljanak rólunk az ilyen oldalakon, hiszen méltató szavakat is kaphatunk bőven. Ráadásul minél többször szereplünk a keresőkben, annál több találat jut ránk. Érdemes egyébként a véleményoldalakat felkutatni, és tartalmukat nyomon követni, hogy negatív kritikák esetén gyorsan, előzékenyen, higgadtan védhessük meg magunkat, és javíthassunk a rólunk kialakult képen, az észrevételek alapján pedig azt is megfontolhassuk, hogyan fejlesszünk a kritizált szolgáltatáson.
A szakember előadásában a közösségi és tartalommegosztó oldalak (Facebook, Twitter, iwiw, myspace, youtube) jelentőségéről is részletesen beszélt. 2007-ben, amikor hazánkban és a régiónkban még csak kevesen ismerték a Facebook-ot, az már – taglétszáma alapján – a világ legnépesebb „országának” számított Kína, India, és az Egyesült Államok után. Azóta talán már az első helyre került. A kimondottan ezekre az oldalakra általunk készített marketinganyagok nagy mértékben növelik ismertségünket. Egy profilt létrehozni az említett felületeken mindössze pár percet vehet igénybe, de a siker érdekében folyamatosan érdekfeszítő, tematikus, esetleg folytatásos történetet idéző és a social media műfajra jellemző könnyed tartalommal tölteni az oldalt, ébren tartva a hozzánk csatlakozott felhasználók figyelmét, már sok időbe és energiába kerül. Maráczi mindenesetre azt javasolja, regisztráljuk magunkat minden jelentősebb oldalon, amelyeket piacainkon használnak, de legalábbis válasszuk ki a számunkra legfontosabbakat, és azok karbantartására szánjuk elé időt. Munkatársaink közül jelöljük ki a médiafelület kezelőjét. A szállodai szakember szerint a közösségi oldalak figyelése a konkurenciáról való anyaggyűjtést is nagyban segíti, ha ők is rendelkeznek ezeken a felületeken saját profillal.
Leonie Ameringer előadását a közösségi média marketingjéről, a szakember távollétében bravúrosan adta elő a területet szintén jól ismerő Andrew Slater, a Mellow Mood Hotels e-kereskedelmi menedzsere. Az előadás számos figyelemreméltó adatot közölt: a facebook, a youtube, és a myspace oldalakon havonta 250 millió letöltést végeznek, és 2020-ra a mobiltelefon lesz az elsőszámú kapcsolatteremtő eszköz az internettel.
A szakember szerint saját weboldalunk mint a legalacsonyabb költséggel működtethető értékesítési csatornánk legfontosabb jellemzője kell hogy legyen, hogy nagy, vonzó, látványos fotók díszítsék, szép, dizájnos, ezenkívül jól navigálható legyen, megfelelő legyen mobilalkalmazásokra, és a foglalási lehetőség minden aloldalon szinte kibökje a vendég szemét.
Hangsúlyozta a Google analytics ingyenes szolgáltatásának felbecsülhetetlen szerepét az oldalunkat használók minél pontosabb megismeréséhez. Slater a review site-okkal kapcsolatban megnyugtatásként elmondta, általában 10 bejegyzésből csak 3 fogalmaz meg negatív kritikát, és arra is reagálhatunk ügyesen. A Facebook-ban rejlő marketinglehetőségre egy thai hotel példáját hozta fel, amely egy a Google-ben elhelyezett és a Facebook-on landolt kis összegű, nőket célzó hirdetésből 6 millió letöltést, és számtalan foglalást szerzett. A Twitterrel kapcsolatban elmondta, segítségével valós időben kommunikálhatunk a vendéggel, de hátránya, hogy nyomon követése és karbantartása jóval időigényesebb mint például a Facebook-é.