Turisztikai szakemberek úgy vélik, hogy a magánszállásadók mellett a helyi vendéglátás és kiskereskedelem is sokat veszít az Airbnb tiltásával. Akik pedig ilyen szállást keresnek, nem fognak a hotelekben kikötni. Inkább más ország felé veszik az irányt, olvasható az Economx hírportál tegnap megjelent cikkében.

A terézvárosi döntés következményeképpen már a kormánypárt is országos tiltásról beszél. Ennek kapcsán a 24.hu több idegenforgalmi szakembereket és kerületi vezetőt is megkérdezett.

Mint írják, "a budapesti vendégéjszakák harmadát adják a magán- és az úgynevezett egyéb szálláshelyek". 

Nemzetközi kutatásokból az derült ki, hogy az ilyen magánszálláshelyeken megszálló turisták többet költenek a helyi vendéglátásban és kiskereskedelemben a szállodák vendégeihez képest, ezért ezek a vendéglátással foglalkozó kisvállalkozások és dolgozóik sem járnának jól a teljes tiltással.

– hívta fel a figyelmet Hanti Gergely, a bnbinfo.hu oldal szerkesztője. Ő úgy véli, hogy a tiltás visszavetné a turizmust, és azok, akik így nem tudnák igénybe venni ezeket a szálláshelyeket, egyébként sem szállodákba mennének, hanem másik célpontot választanának maguknak. 

"Egy német vagy egy francia turista, aki Budapesten lakásban szállt volna meg, inkább elmegy Prágába vagy Krakkóba, ha nálunk csak szállodába lehet jönni. Ez pedig keresztülhúzná azokat a várakozásokat is, melyek a budapesti turizmus növekedésével számolnak."

- írják.

Az Eurostat adatai szerint a versenytársakhoz képest hazánkban elmarad az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma. Kevésbé intenzív a turizmus, és az Airbnb tiltásával éppen az a szegmens szűnne meg, amelyik a keresleti változásokra legjobban tud reagálni.

Hozzátette, hogy sokan a bérleti díjak csökkenését várják a tiltástól, de nemzetközi példák azt mutatják, hogy egyedül a szállodák lehetnek a nyertesei a rövid távú lakáskiadás megszűnésének.

A New York-i példa azt mutatja, hogy nem látszik a bérleti díjakon a tiltás hatása. A szállodák egy szobára jutó bevételei viszont 10 százalékkal emelkedtek,

Kassay Tamás turisztikai szakértő, a Spabook blog szerzőjének véleménye szerint nem ugyanaz az utazóközönség látogatja az Airbnb-s szálláshelyeket, mint a hoteleket, és sokan vannak olyanok is, akik nem a szállodákat preferálják.

"Ha Budapesten a magánszálláshelyek kiesnek a kínálatból, akkor ezek az utazók nem jönnek majd Budapestre. Még akkor sem, ha azonos árban találnának szállodai szobákat"

– mutatott rá Kassay.

Mi a helyzet az önkormányzatoknál?

A portál azokat a polgármestereket is felkereste, akiknek kerületében jelentős számú Airbnb szálláshely működik, így például Terézváros polgármestere, Soproni Tamás arról számolt be, hogy őt nagyon meglepte, hogy Szentkirályi Alexandra is csatlakozott az önkormányzati kezdeményezéshez, és hasonló szabályozási javaslatot tesz a kormány számára, mert korábban éppen a Fidesz volt az, aki nem értett egyet a népszavazási kezdeményezéssel.

Az Eonomx-nak Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina úgy nyilatkozott, hogy náluk egyelőre nincs napirenden a kérdés, ugyanakkor a VII. kerületi polgármester, Niedermüller Péter (ahol egyébként a legtöbb airbnb található) álláspontja szerint nem az általános tiltás a jó megoldás. Véleménye szerint az lenne jó, "ha az önkormányzatok dönthetnének saját hatáskörben a rövid távú lakáskiadásról, és így egy olyan kritériumrendszert tudnának alkotni a lakók érdekében, aminek a be nem tartása szankciót von maga után" , írja a hírportál. 

A covid idején az V. kerületi önkormányzat volt az első, akik elkezdték szabályozni a rövidtávú lakáskiadást, és 2020-ban öt százalékban határozták meg az épületekben kialakítható egyéb és magánszálláshelyek határértékét, és egyúttal megfogalmaztak bizonyos elvárásokat, amelyek elmulasztását két millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtják.