Zalaváry Lajos a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) alapító tagja, a MÉSZ Mesteriskola vezető építésze volt. Korai alkotása a Feldebrőn épült iskola kétoldali bevilágítású osztálytermekkel, a II. kerületi Zsigmond téri lakóháztömb Budapesten és a Csepel-Csillagtelep nevű városrész, amelyekért 1956-ban az Ybl-díj II. fokozatát kapta. A hatvanas évek végétől a közelmúltig több városképileg is jelentős létesítményt tervezett: a Hotel Atrium-Hyatt (ma Sofitel) szálloda a pesti Duna-korzó meghatározó eleme, s ez mondható el a kiskörút és Rákóczi út sarkán épült East-West Center épületéről is. A magyarországi posztmodern törekvések példája a veszprémi ifjúsági ház és a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épülete.
Az életmű kivételes helyet foglal el a magyar építészet 20-21. századi történetében. A szocialista korszak ideológiai irányával szemben megfogalmazott épületei valójában a modernizmus alapelveit érvényesítették. Munkájáért Ybl Miklós-díjban (1956, 1966), Reitter Ferenc-díjban (1983), Kossuth-díjban (1991), Pro Architectura-díjban (1992), Prima-díjban (2009), a Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben (2013), a Nemzet Művésze kitüntetésben (2014) és a Magyar Építőművészetért Éremben (2017) részesült.
