A Klasszis TopDesign 2025 idén minden eddiginél izgalmasabb új kategóriákkal bővült. A figyelem középpontjába ezúttal olyan, eddig háttérbe szorult, ám egyre markánsabban megjelenő elemek is kerültek, mint a kreatív mosdóhelyiségek, merész enteriőrmegoldásokkal kialakított vendéglátóterek vagy az egyedi karakterű szálláshelyek. A korábbi évek legnépszerűbb kategóriái idén is megmaradnak, de új pályázati lehetőségek is nyíltak azoknak, akik mernek kísérletezni és bátran nyúlnak a szokatlanhoz. Többek között ezekről beszélgettünk Somlyai Zoltán szállodavezetővel, a BDPST Hotel Management divíziójának vezetőjével.
A Klasszis Top Design 2025 zsűritagjaként mit vár az idei versenytől és a beérkező pályázatoktól? Mi az, amire különösen figyel majd a pályázatok értékelése során?
Nagyon fontos, hogy megkülönböztető, egyedi termékeket hozzunk létre. A piac egyik nagy problémája – legyen szó éttermekről vagy szállodai belsőépítészeti megoldásokról – hogy rengeteg másolt elemmel találkozunk. Ezért nagyon szeretnék valóban innovatív, újdonságként megjelenő pályázatokat látni, amelyek friss szemléletet és új ötleteket hoznak a piacra.
Idén három új kategóriában is lehet pályázni: New concept – gasztrohelyszín, Restrooms, Unikális szálláshely. Miért tartja érdekesnek ezt a három új kategóriát? Mit gondol, miért érdemes ezekben pályázni?
Az „Unikális szálláshely” kategória lényege – ahogy a neve is mutatja –, hogy megkülönböztető, egyedi termékről van szó, amelyek nemcsak design szempontból bírnak értékkel, hanem gazdasági oldalról is. Amikor egy ilyen különleges szálláshely megjelenik a piacon, az hívószóvá válik a keresleti oldalon, és ez jelentősen növelheti a siker esélyét.
A „New concept – gasztro helyszín” esetében ugyanez a helyzet: ha egy étterem vagy bár egyedi, a piacon addig nem létező formában jelenik meg, az azonnali piaci előnyt jelent. Egy ilyen versenyben való részvétel ráadásul komoly marketingtámogatást adhat egy projektnek, amit a tulajdonosoknak máskülönben külön forrásból kellene biztosítaniuk.
Mi tetszett legjobban a tavalyi győztes pályaművekben, mint a Klasszis cool-tour vidéki és városi helyszíne 2024 győztes Mesterbike&Coffee, vagy az Év Klasszis TopDesign „storytelling” hotele 2024 kategóriában nyertes Dorothea Hotel Budapest Autograph Collection esetében? Mi döntött abban, hogy győztesként hozta ki a zsűri tagjaként?
A Dorothea Hotel számos megkülönböztető jegyet hordoz, gondolok itt például arra, hogy a szálloda fotóművészeti megközelítése teljesen más, mint amit korábban megszoktunk. Van, aki számára meghökkentő, míg mások számára nehezen értelmezhető, de éppen ettől különleges. Másrészt itt született meg Budapest legnagyobb fedett belső udvara, valamint az is újdonság, hogy két eltérő dizájnú szárny alkotja a hotelt, ami újdonságot jelentett a fővárosi piacon.
A mesterbike&coffee esetében engem nagyon megfogott a hibrid megoldás. Egyre több olyan projektet látni, ahol két teljesen különböző dolgot vonnak össze, de ritkán látni olyat, hogy az összekapcsolás ennyire harmonikusan működik, mint az ő esetükben. Itt megvalósult az egyensúly, ami végül a zsűri döntését is meghatározta.
Mit gondol, hogyan változtak az elmúlt egy évben a belsőépítészeti trendek, merre tart a nemzetközi belsőépítészeti világ, és hogyan látja a magyarországi belsőépítészet helyzetét az európai design térképén?
Az utóbbi időszakban a belsőépítészeti tervekben gyakran azt látni, hogy elindul egy-egy divathullám – például a világításban vagy a burkolatokban – majd futótűzként terjed, és sokan követni kezdik. Bárhol a világon megnyílik egy új szálloda, megjelenik róla pár fotó, majd rövid időn belül számos helyen lehet viszont látni ugyanazokat az elemeket. Nehéz ebből a körből kitörni, ehhez innovatív gondolkodás kell, amelyben sokszor maga a helyszín és a környezet adja az inspirációt. Jó lenne, ha lennének olyan egyedi vonások, amelyek elsőként Magyarországon jelennek meg, majd tőlünk terjednének tovább a világban.
A vendéglátóhelyek ebből a szempontból könnyebb helyzetben vannak, hiszen kisebb területeket kell kialakítani, és az ehhez szükséges költségek sem feltétlenül olyan magasak, mint egy szálloda esetében. Egy hotel esetében sokkal komplexebb a helyzet, hiszen a publikus terek – lobby, étterem, konferenciaterem – mind összehangolást igényelnek, és akkor még nem beszéltünk a szobákról vagy a folyosókról. A mostanában Magyarországon megvalósuló szállodák viszont abszolút hozzák a szükséges színvonalat.
Mitől lesz kiemelkedő egy pályázat? Mely szempontokat tartja legfontosabbnak a pályázatok értékelésénél? Mit javasolna a pályázóknak a sikeres nevezéshez a megadott feltételeken túl?
Fontos, hogy kiemelkedő minőségű fotók legyenek a pályázati anyagban, a pályázati szöveg magyar és angol nyelven is meglegyen, hogy a nemzetközi zsűri számára is könnyen érthető és értelmezhető legyen. Több pályázat esetén minden projekthez külön, kategóriához illő szöveg készüljön, illetve a pályázat hossza ne haladja meg a megadott keretet. Nyilván mindenki azért pályázik, mert nyerni szeretne, és a saját szemszögéből mutatja be a munkáját. A zsűrinek azonban megvannak az elvárásai, hogy mit szeretne látni. A döntéseket fotók alapján hozzuk meg, de meggyőződésem, hogy sokkal többet lehetne megmutatni egy rövid videóval vagy 360 fokos felvétellel. Ezek segítségével jobban érzékelhető a tér, az összhatás, ami egyetlen fotóról nem mindig derül ki. Ezért javaslom, hogy akár egy 35–40 másodperces videót is mellékeljenek a pályázathoz, mert az nagyban segítheti a zsűri munkáját és a pályázat sikerét.
