A napokban lezárt Új Széchenyi Terv - Zöld Beruházási Rendszer támogatási keretének 3 nap alatt történő kimerülése tovább nehezítette a napelemes iparág kisebb szereplőinek helyzetét. A jellemzően KKV méretű napelemes rendszerek telepítésére szakosodott vállalkozások és beruházni kívánó háztulajdonosok hosszú várakozás után idén egy olyan pályázati konstrukcióval találkoztak melyben önállóan nem, csak komplex felújítás keretében lehetett napelemes rendszerrel pályázni.
Ugyan várható volt a konstrukció viszonylag gyors felfüggesztése, de azok akik igyekeztek komplex felújítási projekteket napelemes rendszerekkel kiegészíteni, azok is rendkívül csalódottan vették tudomásul a lezárás ilyen rövid határidejét. Nem beszélve a kiíró részéről elkövetett malőrökről a pályázati segédanyagokkal kapcsolatban, melyek tovább nehezítették a pályázók helyzetét.
A konstrukció jellege és rövid „nyitva tartása" gyakorlatilag megszüntette a magyarországi lakossági napelemes piacot, mely sok cég megélhetésének az alapját képezte, illetve az egyetlen lehetőség volt a lakosság számára, hogy a legtisztább energiaforrást jelentő napelemes rendszer telepítéséhez kiegészítő forráshoz jusson. Ezt a piacot két évvel ezelőtt a sokkal rugalmasabb NEP, majd tavaly a már jóval kevésbé rugalmas előző ZBR tartotta életben, melynek köszönhetően ha kis léptékkel is, de végre Magyarországon is megnyílt a lehetőség a napelemes rendszerek terjedésére a lakosság körében.
Amennyiben a nemzetközi trendekhez hasonlóan a kormányzatnak célja a magyarországi zöld iparág napelemes szegmensének életben tartása és fejlesztése, mindenképpen szükség van a napelemes rendszerek lakossági körben való terjedésének célzott stratégia szerinti támogatására. Erre akár jó eszköz lehet a korábbi NEP pályázati konstrukcióhoz hasonló általános megújuló beruházásokat, vagy kifejezetten napelemes beruházásokat célzó új konstrukció bevezetése magasabb keretösszeggel.
Azonban ennél sokkal célravezetőbb lenne a jelenleg átalakítás alatt lévő KÁT rendszer kiterjesztése. A KÁT rendszer folyamatban lévő átalakítását követően megszülető METÁR sok tekintetben hasonlít az Európa-szerte elterjedt (FIT - Feed-In-Tariff) rendszerekhez. Azonban az elvileg kiemelt szerepet kapó napelemes rendszerek csak jóval a lakossági méretek felett (50 kW felett) szerepelnek benne. Ez szöges ellentétben áll a nemzetközi gyakorlattal, ahol kifejezetten a kisebb rendszerek kapnak nagyobb hangsúlyt, sőt egyes országokban (pl. Szlovákia, Egyesült Királyság, Csehország,) a nagyobb rendszerek ki is kerültek a támogatható körből.
Ennek oka, hogy a kis rendszerek telepítésének mind munkahelyteremtő, mind lakossági szemléletformáló, mind a villamos hálózat veszteségeire gyakorolt hatása jóval kedvezőbb, mint a nagyobb rendszerek esetében, így a kis, döntően lakossági rendszerek támogatása a METÁR keretében akár egy későbbi bevezetéssel mindenképpen javasolt lenne. (forrás: Piac&Profit)
